I. A Drugeth- és Althán-család czímereiről.* (Két czímerrajzzal.)
I. A Drugeth- és Althán-család czímereiről.*
(Két czímerrajzzal.)
(Két czímerrajzzal.)
A Drugethek olaszországi őseinek czímeréről l. Hampel József közleményét a Századok 1881-ik évi folyamában 133. és 207. l.
Az Ung folyó jobb partján, a város északkeleti oldalán magas, hosszúkás sziklahegyen áll az egykor híres Ungvár, melyet a IX. században Árpád hadai ostrommal bevevének; azóta természetesen sok változáson ment át, sőt jelenleg csupán a keleti szélén álló papnöveldei épület viseli magán a hajdani erősségnek némi fenmaradt nyomait; jellegzően körül lévén ez véve mély téglaépítésű sánczokkal, melyeken keresztűl híd vezet a vár udvarába, mely a mulandóságnak némi hirdetője: kertté alakított belső terének déli és keleti oldalain egykori fényes palotáknak s emeletes lakoknak romjai, omladozó csonka falai meredezvén, míg az udvar közepén emelkedik az új onnan jó karba helyezett papnövelde, mely szintén a váruraknak egykor díszes lakhelyüel szolgálhatott.
Messze vezetne a vár leírásával foglalkozni; itt csak azt érintem meg, hogy a most nevezett épület déli bejáratáúl szolgáló kapú felett kbőe vésve még most is ott díszlik a homonnai Drugeth család czímere, azon családé, melynek egyik őse János, 1330 körül nemcsak nádora volt az országnak, hanem egyszersmind Ungmegyének főispánja is, s hogy a XIV. századtól fogva a XVII. végeig e nemes család bírta az ungi várat, melynek utolsó férfitagja, II. Zsigmond, 1684-ben férfi-utódok nélkül kimúlt.
Az említett czímer tehát már legalább kétszáz éves, de lehet, hogy sokkal régibb, minthogy a XVI. században a család virágzó tagjai építhették e díszes lakot s valószínűen Drugeth István, ki 1587–1603-ig Zemplén és Ungnak főispánja volt; az épület északi oldalán, a kapú közelében kőbe vésve csakugyan az «1598» évszám maiglan olvasható.
I. szám.
E czímert mutatja a mellékelt ábra, melyet az eredetiből lerajzoltam. (Lásd I. sz.) A kőtábla mintegy 30 cm. széles és 20 cm. magas. A czímer pajzsán, melyet immár elkopott foszlányok környeznek, még jól kviehető a czímer közepét elválasztó széles pólya, melyen három díszes csat látszik; míg a felett négy, jobbra néző, egymás mellé helyezett madár (seregély), a pólya alatt pedig hasonló helyzetben három madár áll.
Van azonban Ungváron még egy másik ily eredeti czímer is, mely az egykori várhegy északi végén a hajdani jezsuita kolostorból átalakított görög katholikus püspöki lak tőszomszédságában álló székesegyházban őriztetik. Ugyanis az 1684. évben fimaradékok nélkül elhúnyt II. Drugeth Zsigmond második leánya Juliánna, gróf Althán Mihály Venczel miniszterhez (meghalt 1738.) férjhez menvén, e házassága idejében a grófnő sajátkezűleg hímzé egy aranyos arabeszkekkel átszőtt, halványkékes és egy más aranyszövetű virágokkal ékített zöld selyemből készült róm. kath. misemondó-ruhára a Drugeth és Althán családok czímereit, melyeket zöld koszorú vesz körül, míg egy a koszorún át hullámzó szalagon e felírat olvasható latin betűkkel kivarrva:
«Juliana Theresia nata comitissa Drugeth de Homonna, ultima familiae Mich. Wend. Comitis ab Althan Conthoralis Anno 1720. 31. Julii.»
Itt az Althán-féle czímer jobbról áll, még pedig hermelin paláston kerek pajzson barnás-vörös bronz-szín mezőben két aranyvonallal ékített ezüst 82széles pólya, melyen fekete színben e monogramm (t. i. A betű 3 és egy T betű) látható. A kerek pajzst felül ezüst sisak és nyakvért fedi, míg a pajzs felett hermelines korona emelkedik, gömbjében egyszerű arany kereszttel, melyből egy zöld háromágú fenyőfa emelkedik ki, míg a korona mindkét széléről egy-egy dárdáról lecsüngő fejér zászlón a fekete sas látszik. E czímert a mellékelt kép mutatja.
Ez volt az azon időben itt kihalt Althán grófi család czímere; míg a balfelől hímzett az akkor már szintén kihalt homonnai Drugeht-család díszes czímerét ábrázolja. E szerint: az ezüst, barnaveres és fekete foszlányok s arabeszkek közt áll egy hosszúkás, hegyes pajzs, mely öt mezőre van osztva. A felső és alsó mező zöld színű és üres, ellenben a második és negyedik arany, a középső pedig fekete. A második mezőben négy-négy jobbra néző egymás mellé állított, a negyedikben pedig hasonló alakú három fekete madár (seregély) látható; míg a közép mezőn három csatféle tárgy vehető ki. A pajzst ezüst s aranynyal diszített sisak és nyakvért fedi, melyet egy három rubinkővel ékített három lóherlevelű korona borít, a koronát négy vízszíntesen és négy fölfelé álló fekete és arany szárny környezi, melyeknek felső arany szárnyain négy-négy és alsó szintén arany szárnyain három-háromfekete madár oly helyzetben, mint a pajzson, látható.
Az egyházfi állítása szerint, e seregélyekről a népmonda azt tartja, hogy a homonnai Drugeth-család azért vevé a seregélyeket czímerébe, mert egyik hatalmas urát itt az ungi várban seregély-sülttel akarták megétetni; mit csak a véletlen hiúsított meg.
Csodálatos a sors szeszélye: hogy a két régen kihalt család emlékét itt, hol századokon át virágzott, egy gyönge női kéz munkálata tartja fen. E díszes misemondó-ruhákat az ungvári róm. kath. pap évente, keresztjáró napokon, midőn a g. kath. templomba tart körjáratot, szokta felvenni. Különben talán már ezt is a moly és nyirok elenyésztette volna.
