Fiume czimere.
Fiume czimere.
Az Ungarische Revue f. évi októberi füzete Pesty Frigyes tagtársunktól érdekes dolgozatot tartalmaz «Fiume czímeréről». E czikk megírására a magyar államczímer törvénybeiktatásának előmunkálatai adtak alkalmat. Emlékezhetnek olvasóink arra, hogy e téren társulatunknak is alkalma nyílt véleményének kimondására; e vélemény folyóiratunk ez évi első füzetében olvasható. Társulatunk e részben teljesen csatlakozott az országos levéltár dolgozatában elmondottakhoz, s Fiume czímerét a magyar államczímerbe felveendőnek nyilvánítá. Az országos levéltár s társulatunk dolgozata az akadémiához s ettől annak történelmi bizottságához került; a bizottsági tagok fele a benyujtott véleményekkel megegyezőleg nyilatkozott; másik fele azonban Fiume czímerét az államczímerből kihagyandónak vélte. Ez utóbbi véleménynek okadatolását mondja el Pesty Frigyes említett czikkében. Ennek indokolását rövidre szabva a következőkben mondhatjuk el: I. Lipót király 1659-ben ád czímert Fiuménak; ez a czímer azonban olyan természetű, minőt minden város, minden megye visel; s melyeket, minthogy az országnak nem külön, hanem teljesen összefüggő, bekeblezett részei, senkinek sem jut eszébe az állam czímerébe felvenni. Ily szorosan az országhoz tartozó, különállással, önállósággal soha sem bírt résznek tartja Pesty is Fiumét. Annyi tény, hogy politikailag Fiume önálló soha sem volt. Előbb a velenczei köztársaság védelme alatt állott, majd a krajnai herczegséghez tartozott; Mária Teréziának híres 1779-iki diplomája pedig «separatum sacrae regni Hungariae coronae adnexum corpus» néven említi. E szerint tehát Fiume területe magyar enclavénak tekinthető; a Lipót által adott czímer egyszerű városi czímer, melynek tartományok, országok czímere közt helye nincs. Mindenesetre érdekes a felvetett kérdés; bár az országos levéltár dolgozatában kifejtett okoknál fogva nem hiszszük, hogy Fiume czímere az állam összetett czímeréből ki volna hagyható. – Pesty Frigyes fölveti azt a kérdést is, hogy a Horvátország által használt koczkázott czímer voltaképen nem a mai Horvátországé; 175melynek igazi czímere a II. Ulászló által 1492-ben Szlavoniának adott nyestes czímer, minthogy a Szlavonia elnevezés alatt a mai Horvátország értendő. Ez igaz. De vannak a czímertanban szerzett jogok, melyek egy könnyen meg nem szüntethetők; több százados gyakorlat egy szándékos vagy szándéktalan tévedés által behozott czímert egészen jogossá tesz.
