Magyar vitéz mint czímerkép.
Magyar vitéz mint czímerkép.
Jelmeztani tekintetben rendkívül érdekes az a czímer, melyet I. Ferdinánd király 1659. okt. 26-án Prágában kelt oklevelében adományoz Törteli Kún Balázsnak (Blasio Kwn de Thewrtel) és általa két testvérének Mátyásnak és Bálintnak. A czímer maga nem ismeretlen; az eredetiről vett hű rajzban közli a Siebmacher-féle czímergyűjtemény, de nem emeli ki a czímerképnek fő érdekét, hogy az egy XVI. század közepéről való magyar katonának öltözetét ábrázolja, mely nagyban elüt attól a képtől, melyet a régi magyar vitézi öltözet felől magunknak alkotni szoktunk.
A czímereslevél a czímerszerzőnek a törökök ellen tanusított vitézségét és kivált Murány vára visszaszerzésekor 1549 nyarán kifejtett hősiségét emeli ki, melyet Kún Balázs a Ferdinánd ellen működő Basó Mátyástól visszanyerni segített. Ez érdemeiért kapja nemességét az alábbi czímerrel együtt.
A czímer kék mezőben, egy álló magyar vitézt ábrázol, hosszú, bokáig érő vörös köntösben, melynek nyakán arany hajtóka a gomboknál lévő rövid zsinórzat arany; derekára kötve rövid, elvágott végű, széles görbe kard, fekete bőrhüvelyben, s ezen három arany pánt; fején csúcsban végződő gömbölyű sisak, fülére lehúzott fejvédővel. A vitéz egy előtte ágaskodó sárga oroszlán száját rántja szét két kezével. Sisakdísz: ezüst-kék tekercs fölött három, vörös-fehér-vörös strucztoll. Takaró arany.
Adjuk a leírást az eredeti szöveg szerint is: «scutum erectum cćsio colore, in quo miles veste Hungarica rubri coloris indutus, gladioque similiter Hungarico cinctus et caput galea tectus, mandibulas fulvi leonis ambabus manibus in diversum trahit; scuto imposita est galea ornamentum militare, eam contegunt lacinić fulvo et cćsio coloribus variegatć; galeć sunt impositć pennć strutionis, quarum duć extremć rubeć, tertia vero in media alba.»
Az érdekes czímerlevélnek, mely a XVI. század első felének magyar vitézi öltözetét a leghitelesebben elénk adja, eredetije Szentimrey Kálmán családi levéltárában van Budapesten.
