III. A zabolai Basa család.
III. A zabolai Basa család.
Valószinű, hogy azon Basy György, ki a mohácsi vészt előzőleg Zápolya küldötteként Erdélyből II. Lajos királyhoz ment Pentelére, szintén e családból volt s csak nevét ferdítették el Basyra. Különben a család főfészke, mielőtt a XVII. század elején Zabolára települt volna, az orbai széki Gelencze volt; bizonyos, hogy az orbai széki főemberek 1566 körüli összeirásában (Szabó K., Székely oklevélt. II. 190.) ott találjuk Basa Pétert. A leszármazás azonban már őt megelőzőleg Mihálytól jön le következőleg:
133Basa Mihály.; Péter 1566. (Mihálcz Ilona a gelenczei Mihálcz László leánya).; Tamás †; János †; Máté †; Lázár.; Anna (a.-csernátoni Damokos Tamás).; Tamás (köröspataki Kálnoky Drusiánna, ki azután ombozi Kemény János neje lett).; Péter a Dunába vettetett †; Tamás az 1594. 1636 követ, 1642. 1644. 1653. háromszéki főkapitány. 1661-ben Apaffy megválasztásánál jelen van. † 1668 után. (a. papolczi Mikes Kata). (b. Kemény Erzsébet, a fejedelem nővére).; István † 1623. (Bessenyey Borbála, előbb Mikes Gáborné).; Ilona † 1671 (osdolai Kun István).; Lázár †; Péter † 1666 (a.-balázsfalvi Cserényi Zsuzsa).; Tamás, István az 1657-iki lengyel hadjáratban vesztek el.; Druzsa †; N. Erzsébet.
Ezen család Basa Ilonában, osdolai Kun Istvánnéban halt ki; valószinűleg más családhoz tartoztak az a Basa Tamás, kinek neje Tóth Klára volt, és az 1658-iki Basa Mihály, kinek Barcsay Ákos fejedelem a fehérmegyei Borsómezőt adományozta, úgyszintén az 1657-iki Basa Pál és leánya Zsuzsánna is. – (L. Mike S. jegyzeteit.)
KIS BÁLINT.
