II. A család tagjai.
II. A család tagjai.
A család első ismert őse Czobor a XIV. század első feléből. Ennek fia Miklós, a ki 1364-ben már bodroghmegyei esküdtbiróként szerepelt. Ennek talán testvére lehetett a szintén Jánosi helységbeli Cz. János, a kit Nagy Iván jeles genealogusunk, 1360 körül mint első ismert őst említ.
Cz. Miklós gyermekeiről semmit sem tudunk. János fia II. János volt az, a kit Zsigmond király hűtlenség miatt jószágaitól megfosztott. Ennek családjáról szintén nincsenek adataink.
Jánosnak másik fia (Nagy Iván szerint): István, a kinek három gyermeke maradt: János (III.), Miklós (II) és Ankó. Ezek közűl az utóbbi Ankó Szilágyi Gergely nejévé lett 1406-ban.*
Lehoczky T. azon adatát, hogy Szilágyi neje Cz. Éva lett volna (Stemmatogr. II. 90–92.) megczáfolja az 1406. évi oklevél. (Pesty Fr., Helynévtár. I.)
III. János családját nem ismerjük. Tesvére II. Miklós gyermeke volt: IV. János, a kit 1411 körül a Bertók-féle perből ismerünk. Ennek gyermekei: I. Mátyás és I. Mihály voltak. Ezek közűl Mátyásnak Jusztina férj. Márkus Péterné, András († 1481) és Ilona férj. Botka Jánosné voltak gyermekei.
I. Mihály (1442–1467.) Zsigmond király idejében a csehek ellen harczolt. 1458 és 1467-ben Budavár kapitánya volt. Neje Szőllősi Fülöp leánya: Anna volt, a kitől I. Imre, V. János, I. Márton és III. Miklós nevű fiai maradtak. Lehoczky második nejéűl Báthori Erzsébetet említi, a mi nagy Iván szerint tévedés.* A bodroghgmegyei javakon kívül birta a komárommegyei Kolthát, a baranyai Lőrét és Simonfalvát, a borsodmegyei Kint helységet. Ő volt az, a ki perelt a néhai II. Jánostól elkobzott javakért királyi engedelemből, mely per végre is 1442-ben a család javára dőlt el.
Nagy I., i. h.
29Mihály gyermekei közül első helyen említendő Imre, korának egyik előkelőbb főura, 1488-ban már Pozsony várának főkapitánya. 1490-ben a Csalóközben Vereknye várát építette, mint azonban Beatrix királyné lerontatott.* 1494-ben követ volt Török-, 1498-ban Lengyelországban. 1498–1507-ig Bodroghvármegye főispánja. Nagy Iván szerint temesi főispánnak is iratik. Két neje volt, Hedvig és Charnovich Anna (utóbb Botka Péterné). Gyermekei közül I. Gáspárt és Annát férj. Amade Jánosnét ismerjük. Valószínűleg az ő fia volt azon Czobor-Szent-Mihályi Tamás is, a ki 1493-ban a krakói egyetemen tanult s hihetőleg ifjú korában halt el.
Katona, Hist. Crit. IX. 904.
Mihálynak fentebb említett többi három fia közül: III. Miklós (1495.) gyermekeiről mit sem tudunk. V. Jánosról pedig csak annyi értesülésünk van, hogy ő 1457 körül élt és egyetlen leánya Borbála Nagyvölgyi Györgyhöz ment férjhez és így egyik bodroghmegyei tekintélyes családba jutott.
Mihály negyedik fia: Márton egyike a kor nevezetesebb embereinek. Ő már 1498-tól fogva, Imre testvérével együtt, Bodroghvármegye főispánja s ezen minőségében talán meg is maradt egészen 1526-ig. 1500-ban királyi udvarnok, 1505-ben jelen volt a rákosi országgyűlésen. 1506-ban királyi kamarás gyanánt említtetik. 1513-ban mint II. Ulászló király követe Konstantinápolyban járt s a törökkel a békét meghosszabbította.
Egyetlen leánya Felicitas, Pilsperger Farkashoz ment nőűl s ennek utódai a Pilsberger-Czobor ágat alkották, mely a XVI. század első felében virágzott.
A tulajdonképeni Czobor családot a XVI-ik század elejétől fogva Cz. Imre fiának: Gáspárnak (1519.) gyermekei folytatták. E Gáspár jóval túlélte a mohácsi veszedelmet, a mennyiben ő 1528-ban, mint I. Ferdinánd király híve, részt vett Trencsén vára bevételében. 1537-ben pedig Zsámbokrét várának elfoglalásánál annyira kitüntette magát, hogy ezért a király által fölmentetett a különben köteles hadisegedelem beszolgáltatása alól. Neje Sárkány Orsolya, utóbb Bakith Péterné. Négy fia közül Pál 1558-ban bárói rangot nyert, de a család további tagjai nem tőle, hanem testvérétől: Cz. Imrétől származtak.*
L. Nagy I., i. h.
Ezeknek további története azonban már a család újkori történetére tartozik, ide még csak a mohácsi vészig terjedő genealogiai táblát csatoljuk:
