III. A berekszói Hagymás család elei.

Full text search

III.
A berekszói Hagymás család elei.
Pál fia, Beregi Dezső, 1321-től 1332-ig Beregmegye főispánja és azalatt egyszer (1332-ben) munkácsi várnagy is.* Korábbi családi viszonyait nem ismerjük; csak annyit tudunk, hogy bizonyos Dama nevű rokona (vagy fivére «frater») volt, de erről közelebb adatokkal nem rendelkezünk.
1 Anjoukori okmtár. I. k. 637. l., II. k. 303., 307., 574. ll., Fejér, Codex dipl. VIII/III. k. 424 lap. Zalamegyei okmtár, I. k. 325. l. Gróf Zichy cs. okmtára I. k. 128. (tévesen 1310 körül), 385., 386. ll.
 
1327-ben megkapja Dezső a beregmegyei Nagy-Bulcsu, Csombortelek és Csama nevű helységeket; érdemeit Károly király abban találja, hogy trónralépte óta vagyonát és személyét számos alkalommal a király rendelkezésére bocsátotta és több vár ostromlása alatt saját és rokonai hősiességét tanusította. 1332 márczius 12-ikén megszerzi vétel útján a beregmegyei Halábor birtokot.
Özvegyén kivül négy fiut hagyott maga után: Miklóst, Jánost, Pétert és Domonkost.
Özvegye 1335-ben a «schismatikusok»-tól való félelmében egy birtokjogairól szóló okiratokkal telt ládát királyi engedélylyel a váradi konvent sekrestyéjében helyezett őrizet végett, mely ládára bizonyos Benedek fia, Péter, szerémi és temesmegyei birtokos, azon ürügy alatt emelt igényeket, hogy rokona, Pósa fia László, halála előtt e ládát a nevezett konvent őrizetébe bizta. Az e miatt folyt pör 1338 november 27-ikén Dezső özvegyének győzelmével végződött.*
1 Temesmegyei okmtár. I. k. 59., 64. ll.
 
Péter fivéreivel együttesen 1349-től 1361-ig szerepel; 1353-ban a «Gelényesi» nevet viseli.*
2 Id. h. I. k. 100. l.
 
Domonkos-t 1347-től 1371-ig ismerjük. 1361-ben kir. testőrtiszt; 1369-ben bizonyos birtokügy rendezésében királyi ember; 1353-ban a «Gelyénesi», 1369-ben a «Berekszói» nevet viseli.* A Temesmegyei Okmánytár évnélküli okmánykivonatban közli, hogy Berekszói D. és «Hagymás» János a beregmegyei Gelényes-t Csáki Miklós erdélyi vajdának eladta és ez okmánykivonat keltét (a rubrumban) 1399-re teszi. Határozott véleményt e szerint nem adhatunk.
3 Id. h. I. k. 283. l.
 
A családot csak Miklós és János folytatta.
Dezső fia, Miklós, 1335-től 1349-ig szerepel. 1349 május 13-ikán három fivérével együttesen Pál fia, Mihály fiainak, László és a «Boya» Mihálynak, és anyjuknak Katalinnak, a temesmegyei Belberekszó birtokot engedi át, minek fejében Mihály fiaitól az ugyanazon megyében feküdt Aranyásó (vagy Zaramaz) és Kerek nevű birtokot kapja.* 1349 augusztus 22-ikén Temesmegye főispánja* s ez a róla szóló utolsó hír. 1281347-ben a «Gelyénesi», 1349-ben a «Bulcsui» névvel él.
4 Anjoukori okmtár, V. k. 276. l.
 
5 Temesm. okmtár, I. k. 76. l.
 
Egyetlen egy fiát ismerjük, Berekszói Jánost, ki 1412 április 14-ikén torontálmegyei birtokait határoltatja és utoljára 1414 október 27-én szerepel.*
1 Id. h. 463., 469. ll.
 
Dezső fia, I. János, ki 1347-ben a «Gelyénesi», 1349-ben a «Bulcsui» és 1353-ban megint csak a «Gelyénesi» nevet viseli, 1361 július 17-ikén Temesmegye főispánja és temesvári várnagy. E minőségben megkapja nevezett napon saját és fivérei (Péter és Domonkos) nevében a vele egy és ugyanazon nemzetségből származott és örökösök hátrahagyása nélkül elhalt Péter fia «Vér» János-nak Szerémmegyében fekvő Lipócz és Szirmos és a Kőrösmegyében fekvő Verenicze nevű birtokait, mely adományozást Lajos király 1362 február 15-ikén neki és Domonkosnak újra megerősített.* Úgy látszik, ő azon Berekszói Hagymás János, ki állítólag 1399-ben Berekszói D(omonkos)-sal együttesen a beregmegyei Gelyénest Csáki Miklós erdélyi vajdának eladta (l. f.), azt pedig, hogy ő már a «Berekszói Hagymás» névvel élt, a Temesmegyei Okmánytárban (I. k. 480. l.) olvasható okirat bizonyitja.
2 Id. h., 99–102. ll.
 
Fia, II. János, 1412-ben torontálmegyei Vámhalom, Galád és Kökénd (Kikinda) nevű birtokait határoltatja; 1414-ben a szerémmegyei Kőváló birtok tulajdonosa;* 1415 április 17-ikén utoljára szerepel.*
3 Kőváló eredetileg Mikola fiáé Andrásé volt; ennek halála után a koronára szállt. IV. László király 1274-ben Petres fia Pósának adományozta, mert egyik fivére, Biró (Judex) 1273-ban Győr ostromlása alatt elesett. Árpádkori új okmtár, XII. k. 96. l.
 
4 Id. h. 469., 478., 479., 480., 484., 487., 510. ll.
 
Nejére vonatkozólag a következő adat szolgálhatna: Osl nb. Asszonyfalvi Ferencz saját és fia, László, nevében, továbbá Berekszói Hagymás László (Jánosnak a fia), 1426 augusztus 25-ikén a győri káptalan előtt Hermann nb. Kerekegyházi Mihály és László birtokainak adományozása ellen, melyek őket anyai jogon illetik, tiltakoznak.* János neje tehát valószínűleg Hermann nb. Laczkfi-leány volt.
5 Zalamegyei okmtár, II. k. 454. l.
 
Két fia maradt: László és Domonkos, és egy leánya Justina, ki 1419-től 1421-ig alsólendvai Bánfi János özvegyeként szerepel.*
1 Blagay cs. okmtára, 237. skk. ll.
 
Domonkos legelőször tünik fel 1414 márczius 29-ikén, utoljára pedig 1420 január 27-ikén,* a nélkül, hogy róla valami nevezetes feljegyezni valónk volna.
2 Temesmegyei okmánytár, I. k. 558. l.
 
László szintén 1414-ben tünik fel 1438-től 1440-ig. Temesmegye főispánja, 1446-ban még a temesmegyei Bozsur nevű várost szerezte meg. Felesége Margit, Balog nb. felsőlendvai Szécsi János leánya, azelőtt Tűrje nb. Szentgróti László neje. E házasság révén a két család között később a legbensőbb összeköttetés keletkezett.* Margit 1430-tól 1433 deczember 21-ig szerepel Hagymás László nejeként. Első férjének János nevü fiut szült, Hagymás Lászlónak pedig Miklós nevüt.
3 E két család között létrejött szoros összeköttetés indokolttá teszi, hogy a Szentgrótiak ama bizonyos ágát a következő stemmatöredék alakjában bemutassuk:
Türje nb. Gyeta (= Gecha); Joachim † 1248 előtt 1214 kir. ember, később Szebenmegye főispánja; I. Fülöp † 1272 zágrábi püspök, esztergomi érsek; I. Tamás 1248–1267 krakói főispán; I. Dénes 1260 a kir. pohárnokok korlátnoka † 1299 előtt; II. Fülöp 1269–1335 († László pesti rector nővére, Werner leánya Klára 1323); II. Tamás 1269–1299; II. Dénes 1299; I. Dezső 1306; I. Miklós 1335–1346 egri prépost; III. Dezső 1335–1346; I. László 1335–1371; II. Miklós 1335–1361; III. Miklós 1382–1393; III. Dénes 1364–1371; III. Fülöp 1364–1371; Péter 1364–1371; IV: Fülöp 1364–1371; II. László 1408 † 1430 előtt († Balog nb. Felső Lendvai Szécsi Margit, később berekszói Hagymás László neje); György 1393 1408 † 1421 előtt († Anna Osl nb. Höfleini Gergely leánya 1421); I. János 1433, 1456 zalai alispán † 1480 előtt; III. László 1480; II. János 1480 † 1486; III. János 1486; Ferencz 1480–1485
 
129E Miklós 1462-ben anyai réven való fivérét, Szentgróti Jánost testvérül fogadván,* kölcsönös örökösödési szerződést kötöttek. 1471 május 17-ikén Miklós még a zalamegyei Mihályfalvát veszi zálogba; utoljára találkozunk vele 1480 június 27-ikén, midőn fiával, Miklóssal és másokkal együttesen néhány zalamegyei birtokot feloszt.
1 Csánki, id. m., VII. k., 80., 275. ll.
 
Fia, Miklós, 1491 január 24-ikén még szerepel; úgy látszik, hogy az 1517-ben működő hasonnevű erdélyi alvajda vele azonos.*
2 Árpádkori új okmtár. VII. k. 310. l. Zalamegyei okmtár, II. k. 467., 478., 480., 594., 612., 631. ll.
 
I. Ferdinánd király 1556 deczember 29-én Hagymás Kristóf-tól, mivel Izabella királyné és fiának pártját fogta, szentgróti várában lévő negyedrészét a hozzátartozó birtokokkal elvévén, azokat Maczedónai Péternek és Péczi Gáspárnak adományozta, mely adományozásnak Hagymás Leustách ellenmondott.*
3 Hazai okmtár, IV. k. 456., 457. ll.
 
Miksa király 1571 márcziusában Berekszói Hagymás Kristófot arról értesíti, hogy közte és az elhalt erdélyi fejedelem közt egyezség történt.*
4 Történelmi Tár, 1895. évf. 451. l.
 
Az első Berekszói Hagymások nemzedékrendi táblája tehát a következő:
Pál; Dezső 1321–1332 Beregmegye főispánja és munkácsi várnagy (~ 1335–1338); Dama; Miklós 1335–1349 1349 Temesmegye főispánja; berekszói Hagymás I. János 1347–1362 1361 Temesmegye főispánja; Péter 1349–1361; I. Domonkos 1347–1371 1361 kir. testőrtiszt 1369 kir. ember; II. János 1412–1414; III. János 1412–1415; I. László 1414–1446 1438–1440 Temesmegye főispánja (Balog nb. felsőlendvai Szécsi Margit 1430–1433. előbb Türje nb. Szentgróti Lászlónak a neje); II. Domonkos 1414–1420; Jusztina 1419–1421 (Alsólendvai Bánfi János 1378–1403); I. Miklós 1462–1480; II. Miklós 1480–1491

 

 

Noviny Arcanum
Noviny Arcanum

Podívejte se, co o tomto tématu napsaly noviny za posledních 250 let!

Zobrazit

Arcanum logo

Arcanum Adatbázis Kft. je předním poskytovatelem obsahu v Maďarsku, které zahájilo svou činnost 1. ledna 1989. Společnost se zabývá rozsáhlou digitalizací, správou databází a vydáváním kulturního obsahu.

O nás Kontakt Tisková místnost

Languages







Noviny Arcanum

Noviny Arcanum
Podívejte se, co o tomto tématu napsaly noviny za posledních 250 let!

Zobrazit