A Motesiczky máskép Majthényi család előnevének kérdéséhez.
A Motesiczky máskép Majthényi család előnevének kérdéséhez.
Huzamos ideig s kimeritően tanulmányozva a Kesselleökeöi Majthényi család történetét, régóta keresem a megfejtést arra a kérdésre, miért használja a Motesiczky alias Majthényi család is a Keseleökeői előnevet, holott a Felső-Motesiczi, helyesebben a Feltő-Majthényi előnév illetné meg?
A Majthényi család több rendbeli levéltáraiban kutatva, igen soká nem tudtam reá jönni, milyen helynév alatt lappanghat a régi Majthén. A mai napon ily néven ismert helységek semmi nexus-ban nem állanak és nem állottak az utolsó V–VI. évszázadban a hasonnevü családhoz. Van egy jelentéktelen falu Trencsén vármegyében, melynek neve Mojczin, ez az utóbbi időkben, úgy látszik hivatalból, megmagyarosittatott, legalább az ottani jámbor tót lakosok ma már nem a régi nevén emlitik, de Majthénnek nevezik; volt-e ez is Majthényi birtok régente, eddig előttem nincs bebizonyitva, habár vannak, a kik ezt állitják. Tény az, hogy ezen igénytelen kis falu, állitólag vissza magyarositott nevével annyiból félrevezette a kutatót, hogy jobbnak és más utmutatónak hiányában ebbe kelletett habár nem csekély kételylyel elménkben, belényugodnunk. Kutatás közben először akadtam egy erre vonatkozó adatra egy tanuvallatási jegyzőkönyvnél, a melyben egy plébános kikérdeztetvén, ismeri-e a helyi viszonyokat s a földesurak (a Majthényiek) jogczimeit Motesiczre nézve stb., az illető felkiált: «hogy ne ismerném, annyi év óta, hisz azon helységnek tulajdonképpeni nevét is jól tudom, az nem Motesicz, hanem Majthén!» Elképzelhető, hogy ezen nyilatkozat elektrizálólag hatott reám, a ki oly régen kutattam utána; de ez az egyetlen pozitiv adat volt s az összes Majthényi család-féle levéltárakban másodikra nem akadtam. Egy izben, a varini, magyarul várnai jobbágyok egy folyamodványát a XV. század végső éveiből olvasván, látom, hogy földesurakat, a kinek szólott a folyamodvány tót nyelven, Motesiczi Jánosnak nevezik; nem tudtam magamnak ezen előttem ismeretlen egyén kilétét megmagyarázni. Varin, az óvári uradalom tartozmánya Pongrácz jus volt s ebben Majthényi János, a péterváradi főkapitány feleségének révén birtokos volt, de Motesiczky nexus ott előttem érthetetlen volt.
197Ezen ingadozásom azonban csak addig tartott, mig alkalmam nyilt a Motesiczky családnak levéltárába betekinthetni, abból a napfénynél világosabban kitünik, hogy a mai Motesicz régen Majthén volt, s ezen átidomulása a névnek a XV. század vége és a XVI. század eleje közt ment végbe. Egy okmányban 1497-ből találtam a Motesicz nevet kiirva, aztán kitörülve s fölibe odairva Majthént.
Nyilván a tollvivő irásközben a már szokásba átment tót nevet oda irta volt, de csakhamar meglátván, felháborodott benne a hazafias önérzet s helyibe odaillesztette a régi, minden esetre magyarosabb nevet. A Motesiczky család tagjai a XIV. század elejétől fogva Majthényieknek iratnak, minden oklevélben, később azonban mindinkább Motesiczky alias Majthényinak s ezen szokás megmaradt egészen az ujabb korig, végleg csak a mult században enyészett el a régi név. Tagadhatatlan, hogy a ma élő két család, valamint a Bacskády család meghamisitatlan Majthényi, csakhogy mikor váltak el egymástól, ezt ma már az ismert levéltári adatok alapján nem lehet bebizonyitani. Feltünő körülmény az, hogy a rokonsági öntudat annyira élénk még ma is a két család tagjai közt, hogy az ember közelebbi rokonságot vélne feltételezhetni, pedig a kötelék bizony igen régi, a XIV. század elején ezen két család már régen úgy megosztozkodott volt a közös birtokokban, hogy sem az egyik család temérdek okmányában, sem a másiknak igen terjedelmes levéltárában a legtávolabb rokonságnak legkisebb nyoma sem lelhető fel.
Az ősi hely, a régi Majthén ketté vált, Felső-Majthén a várral maradt a mai Motesiczkyaknak, a közvetlen szomszédságában lévő Alsó-Majthén jutott az utóbb Kesselleökeöről czimzett Majthényiaknak és Majthényi (Majteh-i, a hogy akkor irták) Basskának, a ki a Basskafalvai, ma Bacskafalvai Bacskády családot alapitotta, valamint azon helységet is, mely még ma is a család birtokában van és az ő nevét megörökitette. Mikor történt az osztály, nem tudjuk, de a XIV. század elején már igy birják régen, persze, hol békésen, hol némi kisebbnagyobb villongások között, de a melyek legkevésbbé sem olyan természetüek, hogy örök jogok keresését lehetne azokból kimagyarázni, ellenkezőleg, kizárólag olyan természetüek, melyek szomszéd birtokosok között elő szoktak volt fordulni.
Sem a Motesiczky család oklevelei közt, sem pedig a Majthényiek levéltáraiban ma már reájuk vonatkozó Árpádkori oklevelet nem találunk, csak egy nehány szólt a Divék nemzetség távolabb álló családjairól u. m. a Bossányiakól s másokról. Hogy miért? Erre természetesen biztos válasz nincsen, de feltehető, hogy a kesselleőkeői várban akkor pusztultak el, midőn ott tüzvész által egy része a levéltárnak elemésztetett, a mit az ennek következményében kért uj királyi adománylevél világosan felemlit. Ez volna a magyarázat a Majthényi család okleveleire nézve, a Motesiczky családéra nézve legfeljebb azt lehetne sejditeni, hogy mivel feltehető, hogy a hol ma is áll az időnként átidomult régi vár, a XIII. században is ott állott az atyai ház s hogy ez magyar jogszokás szerint az ifjabbiknak jutott volna osztályrészül; minthogy pedig majdan 400 esztendeje, hogy ezen családban azon szokás divott, hogy mindig a család seniora volt a «conservator litterarum», nem lehetetlen, hogy kivéve a végleges osztályra vonatkozó leveleket, melyeket minden fél bizonyára féltékenyen őrizett, a többi továbbra is megmaradt az idősebb ágnál. De ez csak éppen gyenge alapon nyugvó vélemény, a mely ellen leginkább az szól, hogy éppen a nagy osztályra vonatkozó leveleknek sincs sehol nyoma. Éppen mert ezek mind eltüntek, holott a vérségbeli más családok Árpádkori oklevelei tekintélyes mennyiségben fenmaradtak, úgy vélekedem, hogy ezen ága a Divék nemzetségnek még régebben osztozkodott volt és vált ki a közösség kötelékéből. Az Alsó-Majthéni Majthényi család, helyesebben mondva, egyik tagja, Gergely, Csejthe vár főkapitánya kapja Zsigmond királytól egyéb birtokokon kivül Kesselleőkeő várát és tartozmányát 1434-ben. Ezen időtől fogva ő és utódai ezt tették székhelyükké és birják mai napig. Már ekkor talán két évszázad vagy több is mult el, hogy javaikra nézve a Felső-Majthénen lakó vérrokonoktól elváltak volt, a hozzájuk alkalmasint közelébbfoku rokon Basska és ivadékai semmi jogot nem formáltak, mert nem is formálhattak Kesselleőkeőre vagy csak annak előnevére. Honnét származhatik tehát azon régen jogérvényes uzusa a Motesiczky családnak, hogy ezen előnevet használja?
Esetleg napfényre kerülő, a homályt eloszlató adatot köszönettel venné
SZERÉMI.
