R. Kiss István. A magyar állam czímerei. A debreczeni m. kir. tudomány-egyetem népszerű főiskolai tanfolyamán tartott előadások 1…
R. Kiss István. A magyar állam czímerei. A debreczeni m. kir. tudomány-egyetem népszerű főiskolai tanfolyamán tartott előadások 1910–17. évi sorozat. 14. szám. 24 l. Ára 60 fillér.
Szerző a nagyközönségnek tartott előadásában nem bocsátkozott a részletekbe, hanem a czímerrendezéssel kapcsolatos kérdések lényegéhez akarta nagy vonásokban megrajzolt képben közel hozni hallgatóságát s ennek folyamán több érdekes új szempontot vetett fel és világitott meg.
Legelső czímeres emlékeinkben Imre és II. Endre 63oroszlánokkal megrakott pólyás czímerében azok komplikált volta miatt egyesitett czímert lát s szerinte az egyesités azon kompromisszumot fejezi ki, mely a patrimonialis és alkotmányos irány közt létrejött. E szerint az egyesitett czímerben a nemzet (csikok) és az Árpád-család czímerének (oroszlán) motivumait kell keresnünk.
A kettős kereszt felvételére IV. Béla alatt az ősi reminiscentián kivül az az ok hatott, hogy őt nem sokkal trónralépése után felszólitotta a pápa, hogy inditson háborut az eretnek bolgár czár ellen. E jelvény tehát, a támadó jellegü kettős kereszt, mely a magyar királyoknak addig is hiven betöltött hivatását jelzi a szomszéd pogány és eretnek népekkel szemben, nem függhet össze a kizárólag védelmi szervezetű országgal, hanem csak a királysággal.
Az Árpád-korból tehát két czímert örököltünk: a vágásos pajzsot és a kettős keresztet; a vágásos pajzsban az egyik szin (vörös) az Árpád-családé, a másik (fehér) pedig a vezérek korából való és a nemzeté. A kettő együtt a nemzet czímere lett; a kettős kereszt pedig a királyi méltóság állandó jelvénye.
Előadása második részében a középczímert ismerteti és czímerünk történetét a Habsburg-házbeli királyaink alatt, végül pedig a legutóbbi czímerrendezés jelentőségét méltatja.
