Csögöd és fiai.
Csögöd és fiai.
Az ismert oklevelek Csögöd nevét legtöbbször nem mint önálló szereplőért, hanem csak mint fia: András atyjáét említik. Egyetlenegy esetben találkozunk vele magával, bár nem teljesen azonosan nevezve, akkor t. i. mikor IV. László király a szászi, léghi és hodosi* várjobbágyokat 1287-ben a Henrik bán fia: Miklós nádor által elfoglalt pozsonyi vár visszavívása körül szerzett érdemek fejében a pozsonyi ispánok fenhatósága és bíráskodása alól kivevén, megnemesíti.*
Szász és Légh (újabban Nagy- és Kis-Lég) Nagy- és Kis-Lucstól É.-Ny.-ra, Hodos pedig ezektől É.-K.-re; mindhárom kis község most is létezik, a két első felső- az utóbbi Alsó-Csallóközben.
A pozsonyi kápt. 1380. évi febr. 19-iki átírásában, M. Nemz. Múz., Kisfaludy-csal. ifj. ágának ltára. Közölte a) H. Okmt. II. 18–20. 11., b) C. D. V/3. 345–346 11., másodszor VII/2. 113–115. 11. Chygud névvel. Az 1380-ik átírás mint arról meggyőződtünk, a Chyguez nevet tartalmazza.
Ezen oklevél eredetije ismeretlen és csak az 1380. évi átírása maradt fenn, mely azonban nem az eredeti 1287-iki oklevélről készült, hanem annak 1327. évi átírásából.* Ebben a hodosi megnemesítettek között Hodosi Salamon fia Chyguez, ezen oklevélnek egy másik közlése szerint pedig Chygud említtetik. Mivel ennél az oklevélnél kétszeri átírásról van szó, az átíró vagy átírók helytelen olvasása, vagy elírása, esetleg hanyagsága folytán könnyen csuszhattak be írás vagy olvasáshibák, ezért joggal tarthatjuk a Chyguez nevet is olvasási hibának Chugud helyett, különösen, ha még figyelembe vesszük azt is, hogy a már említett s alább még tárgyalandó 1394-iki perre vonatkozó Kaplai János-féle oklevélből* kétségtelenül kitűnik, hogy Csögöd unokái unokatestvérek voltak Sámuelnek ezen perben szereplő utódával, Mihály fia Miklóssal, úgy hogy Sámuelnek és Csögödnek testvéreknek kellett lenniök. Sámuel atyja az 1297-évi nemesítő levél szerint Salamon volt, miből önként következik, hogy Csőgöd atyjának is Salamonnak kellett lennie, ez pedig teljesen egybevág az 1380-iki átírásból ismert s 1287-ben megnemesített Chyguez atyjának nevével, aki ugyancsak Salamon volt.* Mindezek alapján, ha nem is állíthatjuk egyéb adatok hiányában teljes határozottsággal, hogy Csögöd vagy utódai Hodosról származtak át a közeli Lucs-ra, ezt a fentiek alapján némi valószinűséggel mégis következtethetjük. Úgy látszik azonban, hogy Csögöd 1287-ben történt nemesítése után nemsokára elhalt mivel, mint fenntebb láttuk, III. András király 1297-ben már fiát Andrást, az udvarnokát s ennek testvéreit Csemőt és Endrőst s ezeknek fratres-eit s utódaikat Lucse (Luche) nevű örök és szerzett földjükkel az udvarnokok sorából kiveszi és azon szolgálatok megjutalmazására, melyeket Csögöd fia András az osztrák várak megvívásánál, valamint a Henrik bán elleni harcokban teljesített, az ország nemesei sorába emeli.*
Ezt az oklevelet 1327. évi ápr. hó 9-iki kelettel I. Károly király több szászi, léghi, hodosi nemes kérelmére adta ki s ez utóbbit foglalta a pozsonyi káptalan áz 1380-iki átíró levelébe.
M. Nemz. Múz., br. Jeszenák-csal. ltára, XVII. századi rossz másolat.
Illetve a C: D. fentebb idézett VII/2. 113–115. 11. közölt ismeretlen eredetű oklevélben említett Chygud atyja nevével.
Er. M. Nemz. Múz., Forgách grófi csal. ghymesi ágának ltárában.
Mivel tárgyalandó családunk ő reá vezethető vissza, azért az ő és utódainak tárgyalását utoljára hagyva, elsősorban két testvérével foglalkozunk.
