Kis-Győr
Kis-Győr, magyar falu, Borsod vmegyében, a Bükk hegyek alatt hegyes vidéken, Miskolcztól, melly egyszersmind utolsó postája, délnyugotra 13/16 állomásra. A helység a Bükk hegy aljában tiszta kősziklán épült, s a felette emelkedő magas hegy, meszsze az alföldre kitetszvén, az alföld e hegyről itéli a tél, tavasz, nyár közeledéseit s időváltozatokat. Határkiterjedése 5936 h., mellyből 1879 h. szántóföld, 345 h. kaszáló, 800 h. legelő, 412 h. szőlő, 2500 h. erdő. A föld mind harmadik osztálybeli. A szántóföldek sovány, kövesek, s a javitást nagyon megkivánják, s igy leginkább megtermik a rozsot, azután a kolompért; különben a magot is alig fizetik vissza. A szőlők meglehetős borral fizetnek ugyan, de sok helyt a vizjárás által nagyon rongáltatnak. A gyümölcs-tenyésztésben a nép különös szorgalmat fejt ki, mindazáltal főjövedelem ágát a szőlőmivelés teszi. A baromtenyésztés, csekély lábon áll. Megjegyzendő, hogy itt az idegen helyekről behozott marha veszendő; 50 r. kath., 1550 ref., 9 orosz, 30 zsidó lak., ref. anyatemplommal, mellyben a gothus betükkel öntött régi harang különös emlitést érdemel. A helység határában semmi tó s folyó viz nincs; sőt száraz télben és nyárban ivó vizben is szükséget lát, mert azt 1/4 órányi távolságról kell hordatni. Pála-kőbányája jó minőségü pálakövet adna, azonban elhanyagoltatik. Vidékin több puszta várakat mutathat. Illyen a Leányvár az Aranyosi, Geszti és Görömbölyi határszélén, Halomvár, számos földalatti lyukakkal, a harsányi határszélen. Ez 5, sőt 7 mfdnyi távolságra is kilátszik az alföldre. A Kecskevár a Bükk erdejében magas csucsos hegyen. Harsasvár omladékait azonban már mindenütt kaszálható fü lepi, s helyét csak földből kiásott alapkövek mutatják. F. u. a k. kincstár s a diós-győri urad. tartozik.
