Harkány
Harkány, magyar falu, Baranya vmegyében, ut. p. Siklóshoz 1/2 órányira, 12 kath., 556 ref. lak., kik 66 csinos és tisztaházban laknak. Ref. anyaekklézsia. Nevezetessé teszi ezen helységet az annak tőszomszédságában fakadó, s nem régen felfedeztetett kénköves forrás. 1823-ban t. i. gr. Batthyáni Antal mint a falunak akkori földesura, a posványságok kiszáritása tekintetéből árkokat huzatván, némely napszámos, kik ezen posványos iszapos árkokban dolgoztak, s már régóta térdfájásban szenvedtek, szembetünőkép érezték a felfakadott meleg forrásereknek jótékony behatását; melly esetet ők másoknak is elbeszélvén, számosan jelentek meg a köznépből, s ezen iszapos meleg vizet fördésre használták. Az uraság látván az oda tóduló sokaságot, a legbővebb forrást kitisztatta, s fördőszobákat állitván melléje, közhasználatuvá tette. Végre a vmegye figyelmetessé tétetvén, azt Patkovics József megyei orvos által megvizsgáltatta, kinek is hivatalos jelentése röviden ebből áll: a viz melegsége a d. Rospini által készitett hévmérő szerint 41 fok, s olly heves, hogy meztelen kézzel, egy 2 itczés üveget megtölteni lehetetlen. Ezen természeti tulajdonságát a levegőnek semmi befolyása nem akadályoztatja. Eddig a megyei orvos jelentése. Tudományos vizsgálatát ezen ásványforrásnak, melly csuzos betegségekben, lép és májkeményedésben, aranyérben, fehér folyásban, s bőrnyavalyákban igen foganatosnak tapasztaltatott, Tognio pesti egyetemi oktatónak a magyar ásványvizekről készülőben levő jeles munkájából tudhatjuk meg. A fördőhely környéke igéző. Ugyanis északra nyúlik el a harsányi hires borokat termő szőlőhegy, erdővel koszorúzott tetejével; keletre láthatni a magas hegyen büszkélkedő siklósi várat; délre pedig gazdag szántó földek, s búja növésü rétek gyönyörködtetik a szemet. Fördő és vendégszobák elegendő mennyiségben találtatnak. F. u. a siklósi uradalom.
