Mohács
Mohács, vegyes magyar-német-rácz m.-város, Baranya vmegyében, a Duna jobb partján: 6768 kath., 1765 ref., 610 óhitü, 5 evang. lak. Van itt 3 kath., 1 ref., 1 óhitü szentegyház, ferenczi monostor, kis kath. gymnasium, mellyben a ferenczi szerzetesek tanítanak, püspöki palota, sóház és postahivatal. Határa nagy s mindennel megáldatott; szántófölei jó buzát; alacsony dombokon levő szőlőskertei meglehetős bort teremnek; a róla nevezetes nagy Duna szigetjében (melly 60.000 holdra terjed) sok rétje, legelője és erdeje van; halászata nem megvetendő, kereskedik borral, fával, gabonával, marhával, sertéssel, lóval, kőszénnel, gyapjuval, gubiccsal stb., s évenkint közel 300 hajó rakodik itt meg nyers termékekkel.
Öt országos-vásárai népesek, s a sertésre nézve elsők a megyében. F. u. a pécsi püspök, s feje egy uradalomnak. Hogy a magyar nemzet nagysága, mellyet Corvin Mátyás alig kezde ujra emelni, a Mohácstól délfelé eső síkságon semmisitetett meg; erre minden magyar elkeseredett szívvel emlékezik. E gyászos napot, t. i. az 1526-ki aug. 29-két, az 1687-ki augusztusi hó, mellyben a törökök a vitéz Lotharingiai Károly által ugyan Mohácshoz közel összezuzattak, valamennyire elfelejteti ugyan, de a régi sebet mind a mai napig be nem gyógyithatta. Király, volt pécsi püspök alapitásából, e gyászos nap emléke a kálváriahegyi kápolnában, s mondott napon minden esztendőben ünnepélyesen megtartatik.
