Sarkad
Sarkad, magyar mezőváros, Bihar vgyében, Váradtól Gyulára vivő országutban, Váradhoz 8, Gyulához 2 mfdnyi távolságra. Posta helyben. Népessége 5269 lélek, kik közt ref. 5000, r. kath. 160, óhitü 32, zsidó 77. Van ref. anyatemploma, mellynek bádoggal fedett tornya különös modorra van épitve. Egész urbéri telek 26 5/8, mellyet 90 jobbágy bir; zsellér van 640, lakó 115, kézműves 51. A határ kiterjedése mintegy 22,000 hold; ebből urbéres szántó 628, kaszálló 374, legelő 3000 hold; a többi majorság. Tölgyes erdeje szép, de szőlőskertje felette silány bort ad. A föld minősége nagyobb részben szíkes vagy szurkos fajta, melly a zabot is csak esős időben termi jól meg. De a Miső nevü fordulója gazdag termékenységü. Rétje legelője elég levén, a közlakosok is szép és sok szarvasmarhát tenyésztenek, de jó lovakat egyáltalában nem akarnak tartani, mert ezeket mindjárt ellopják. A földesuraság gulyája országszerte hires czímeres marhákat nevel. A lakosok pedig fog- és vöröshagymát s sárgadinnyét nagy mennyiségben termesztenek. Határát a Fekete-Körös folyja át, melly árvizével gyakran nem csak a legelőt és kaszállót, hanem a szántóföldek nagy részét is elboritja. Innen a Gyulára vivő országut töltéseken visz, mellyeken talán az egész országban legroszabb út van sáridején. Hetivásárt nem tart, csak 4 országos-vásárt Sz.-György, Urnap, Simon Judás, Tamás apostol hetiben, mindenkor Hétfőn, a kirakodó s baromvásár együtt tartatván. Birtokosa gr. Almásy Alajos. Hajdani várát Löwenburg cs. tábornok rontatta le 1711-ben.
