KARANSEBES.
KARANSEBES. Régi híres, és most is mező Város Krassó Várm. földes Ura a’ K. Kamara, lakosai katolikusok, többen ó hitűek, rátzok, és oláhok. fekszik Karansebes vize mellett, Temesvárhoz öt mértföldnyire. Nevezetét folyó vizétől vette, noha némellyek úgy véllekednek, hogy Ovidiusnak számkivetésekor, mind a’ Váras, mind pedig a’ lakosok meg tettszvén Chara Sedesnek nevezé, ’s innen erőltetve Karasebest származtatnak. Hajdan a’ Rómaiaknak lakó helye vala, a’ mint e’ kőbe metszett töredékből is néminémű képen ki tetszik. CLAUDIUS ULPIUS. DECEM VIR. PRIM. Története, és viszontagságai Lugoshoz alkalmasint hasonlítók, mert midőn e’ vidéken egy Város ostromoltatott alkalmasint a’ szomszéd Város következett. Épségben vala az időben, midőn Petrovitzi Temesvárnak Fő Kapitánnya vala, de ezzel eggyütt Karansebes is az Ozmanok által el foglaltatott. Fel szabadító jármok alól Lugossal egyetemben Borbély György; annak utánna Székely 290Mózes, Bátori Zsigmond seregének Vezére Bektessel egyetemben, ostrom nélkül hatalma alá kerítetette, vagy inkább magokat néki fel adtáka’ lakosok. Ugyan is Huszár Péter az előtt Pápai Kapitány vala e’ Városnak hadi igazgatója, a’ ki e’ Várost a’ Tsászárnak hívségében meg akarta tartani; de a’ lakosok, és katonák meg kötözvén őtet, általa a’ Városnak, ’s magoknak szabadságot szerzettek, a’ nevezett Vitéz pedig azonnal meg ölettetett. Lásd felőle Istvánfit Lib. XXXIII. pag. 794. 48. Viszsza foglalta azután Basta MDCIIIdikban, de fel adattatott Barcsainak eszközlése által 1658dikban; 1688dikban pedig ismét a’ Tsászárnak hatalmába jutott: végre 1695dikban ismét el nyerték az Ozmanok, a’ mint Szentiványi emlékezetben hagyta, ’s hatalmokban maradott, míg Temesvár tőlök el foglaltatván, midnen vér ontás nélkűl ismét a’ Tsászának meg hódoltatott. Épűletei középszerűek, díszesíti a’ Görög Püspöknek lakó helye, a’ katonáknak is tágas szállások van itten; ’s jelesen szaporíttatik a’ Város, határja jó termésű, legelője, fája elég van.
