KARDSZAG ÚJ SZÁLLÁS.
KARDSZAG ÚJ SZÁLLÁS. Nagy Kun szabad, első, és leg népesebb mező Város a’ nagy Kún kerűletben, fekszik a’ Tiszából ki szakadó Hortobágy vizéhez nem meszsze, Debreczenhez nap kelet felé 6 mértföldnyire, lakosai leg inkább reformátusok, mint egy 40 nemzetség katolikusok, és görögök is, a’ lelkek száma közel 10000re számláltatik. Régenten Kartszag más helyen dél felé feküdt, melly régi helye most is Kardszag Teleknek neveztetik, a’ múltt században nagyobb részét rabságra vitték a’ lakosoknak az Ozmanok, kikért az othon meg maradott 78 lakosok sokat fizettek, 1698dikban közel százat váltottak ki a’ rabságból, ’s ezek szaporították meg újjont a’ Várost. Apa Vára Szigeténél történt viaskodások, melly Kardszagi veszedelemnek emlékezetét a’ ma is látható halmotska emlékezetben tartya. 1793dikban el rontatván a’ régi torony, egy kő találtatott benne, e’ fel irattal HF STEFANo HUNIAY 1633. Határbéli földgye 3 szakaszra osztatott, egyik a’ szállás vagy tanya föld, melly szántással, és kaszállással szüntelen használtatik, a’ más kettő pedig változtatva úgaróltatik, földgye gazdagon termő, lapossain nádat is kaszállnak, fájok nints, kerti borok, ’s gyümöltsök elég terem, piatzok Debretzenben, Miskoltzon, és Egerben, szarvas marháikat leg inkább helyben lévő vásárjaikban adgyák el.
