NÉMETI.
NÉMETI. Szatmár Németi. Szabad Királyi Város Szatmár Várm. lakosai katolikusok, ó hitűek, és reformátusok, fekszik Szamos vize mellett, Szatmár mintegy szigetben, Németi pedig Szamos vizének jobb partyán. Szabad királyi Várossá lett 1715dik esztendőben, VIdik KÁROLY alatt, mint Szeged Városa. Az előtt mind Szatmár, mind Németi mező Városok valának; de ennek hajdan erőssége is vala. Nevezetesen I. Jósef Tsászárnak Rákótzival tett 1711dik esztendőbéli békekötése. Nevezetesebb épűletei a’ katolikusoknak Szentegyházok; a’ Plébánia, az előtt a’ Jésovitáknak épűletek vala. A’ Szent Ferentz Szerzetbéli Atyáknak is vagyon itten Szentegyházok, és Klastromjok, mellyet Erzsébet Királyné építtetett meg 1370dikben. Ezeken kivűl még az ó hitűeknek, és reformátusoknak is van, a’ kik itten elég sokan vagynak. Világi épűletei között nevezetesebbek a’ Városháza, G. Károlyi Uraságnak szabad udvara, ’s háza, a’ Kaszárnya, a’ Városnak Vendégfogadója, ’s némelly újabb épűletek, a’ Tanáts katolikusokból, és reformátusokból áll, ’s változtatva 675szokták a’ nevezetesebb hivatalokat folytatni. Harmintzadadó, Sóház, és Posta is vagyon benne, ’s Ispotállyai is vagynak. Határja jó termékenységű, vagyonnyai külömbfélék, és jelesek, halászattyok hasznos, és jó lakást szolgáltat.
