Ady Endre: Sötét vizek partján
Sötét vizek partján
Ültem partjain Babilonnak
S ültem már partjain a Gondnak.
S ültem már partjain a Gondnak.
Láttam már apró szenvedelmet
S láttam beteg, hosszú szerelmet.
S láttam beteg, hosszú szerelmet.
Lelkemet már nagy válság ülte
S voltam kis álmok kis őrültje.
S voltam kis álmok kis őrültje.
Néhányszor már-már szinte hittem,
Néhányszor megjelent az Isten.
Néhányszor megjelent az Isten.
Hárfámat már fölakasztottam,
Hárfámat már leakasztottam.
Hárfámat már leakasztottam.
Isten, kétség, bor, nő, betegség
Testem, lelkem összesebezték.
Testem, lelkem összesebezték.
Voltam trubadúr, voltam bajnok,
Rossz hátgerincem százszor hajlott.
Rossz hátgerincem százszor hajlott.
Mennyi sok mindent odaadtam,
Amíg ily szépen elfáradtam.
Amíg ily szépen elfáradtam.
Ülök, csapdos ár és hideg szél
Babiloni sötét vizeknél.
Babiloni sötét vizeknél.
