Amade László: LXIII. JAJ! MIT KINLÓDOM...
LXIII. JAJ! MIT KINLÓDOM...
1.
Jaj! mit kinlódom
Érted olvadom,
Árnyékért folyamodom!
Mint tüz lángozom,
Vérrel áldozom;
Nincsen semmi jutalmom;
Sok igéreted'
Ingyen temeted,
Ártatlan szenved hived;
Mégis igaz vagyok,
Ámbár ezek nagyok, -
Lankadok.
Jaj! mit kinlódom
Érted olvadom,
Árnyékért folyamodom!
Mint tüz lángozom,
Vérrel áldozom;
Nincsen semmi jutalmom;
Sok igéreted'
Ingyen temeted,
Ártatlan szenved hived;
Mégis igaz vagyok,
Ámbár ezek nagyok, -
Lankadok.
2.
Tenger habozik,
S ámbár változik,
De mégis partot igér;
Szolgád kinlódik,
Érted aggódik,
De még remélni sem mér.
Amor' példája,
Szivem' bárkája
Mint nyughatatlankodik;
Nincs vezérfáklyája,
Eltört vitorlyája
Boritja.
Tenger habozik,
S ámbár változik,
De mégis partot igér;
Szolgád kinlódik,
Érted aggódik,
De még remélni sem mér.
Amor' példája,
Szivem' bárkája
Mint nyughatatlankodik;
Nincs vezérfáklyája,
Eltört vitorlyája
Boritja.
3.
Ha meg köll lenni,
Nincs már mit tenni,
Erőszakkal pártúlok;
Van más több is szép,
Nem mind lárva kép,
Soha reád nem szorúlok;
Tudjátok egek,
Melly sebet szegek
Állandó hiv szivembe!
Verd meg oh nagy Isten,
Miért olly kegyetlen
Éltiben!
Ha meg köll lenni,
Nincs már mit tenni,
Erőszakkal pártúlok;
Van más több is szép,
Nem mind lárva kép,
Soha reád nem szorúlok;
Tudjátok egek,
Melly sebet szegek
Állandó hiv szivembe!
Verd meg oh nagy Isten,
Miért olly kegyetlen
Éltiben!
4.
Actaeon módra
Akadtam sorsra,
Kell gyötrődnöm azoktúl,
Kiket szerettem,
Magam szentöltem,
Magam saját nyájomtúl.
Többször nem érem,
Igy fizesd bérem,
Bizony szégyen, szemérem!
De mégis megszánod,
Meg siratod s bánod,
Megérem -
vagy: Szerelmem!
Actaeon módra
Akadtam sorsra,
Kell gyötrődnöm azoktúl,
Kiket szerettem,
Magam szentöltem,
Magam saját nyájomtúl.
Többször nem érem,
Igy fizesd bérem,
Bizony szégyen, szemérem!
De mégis megszánod,
Meg siratod s bánod,
Megérem -
vagy: Szerelmem!
