Amade László: XXXIV MÉLTÓ BIZONY AZÉRT...
XXXIV MÉLTÓ BIZONY AZÉRT...
1.
Méltó bizony azért
Szenvedni,
S kinlódni,
Kiben vagyon viszont kegyelem;
Azért éjjel s nappal
Gyötrődni
S fáradni,
Kitül van jutalmas sérelem;
De mindenkor csak csak remélni,
Jobb úgy inkább nem élni:
Mert szeretni,
S gyülöltetni
(vagy) Elzárt lenni,
Jobb ma inkább meghalni!
Méltó bizony azért
Szenvedni,
S kinlódni,
Kiben vagyon viszont kegyelem;
Azért éjjel s nappal
Gyötrődni
S fáradni,
Kitül van jutalmas sérelem;
De mindenkor csak csak remélni,
Jobb úgy inkább nem élni:
Mert szeretni,
S gyülöltetni
(vagy) Elzárt lenni,
Jobb ma inkább meghalni!
2.
Oh melly nehéz illyen
Szemeknek,
Tüzeknek
Lángját szivben titkolni!
Magaviselését
Illy szépnek
Termetnek
Csak sandalva szemlélni;
Az kinek kellenek áldozni,
És borúlva imádni;
Meg kell lenni,
Nincs mit tenni,
Másnak kell ezt engedni.
Oh melly nehéz illyen
Szemeknek,
Tüzeknek
Lángját szivben titkolni!
Magaviselését
Illy szépnek
Termetnek
Csak sandalva szemlélni;
Az kinek kellenek áldozni,
És borúlva imádni;
Meg kell lenni,
Nincs mit tenni,
Másnak kell ezt engedni.
3.
Van-e, az ki érted
Bánkódni
S epedni,
Olly sziv, ki nem ohajtaná?
Uralkodás s élet
Szolgálni
S meghalni,
Ámbár semmi jutalma;
Benned van szépségnek formája,
S az egeknek munkája,
Szerelemnek
S kegyelemnek
Vagy eleven példája.
Van-e, az ki érted
Bánkódni
S epedni,
Olly sziv, ki nem ohajtaná?
Uralkodás s élet
Szolgálni
S meghalni,
Ámbár semmi jutalma;
Benned van szépségnek formája,
S az egeknek munkája,
Szerelemnek
S kegyelemnek
Vagy eleven példája.
4.
Boldog az, ki illyen
Édesnek,
Kegyesnek
Lett zálogja szivének!
Kedve- s kebelében
Múlatoz,
S bággyadoz,
Hatalmában hivének!
Nem kell annak már reménlni,
Lehet véle mert élni;
Bár irigye,
Vagyon frigye,
Ösztönt ád szerelmének.
Boldog az, ki illyen
Édesnek,
Kegyesnek
Lett zálogja szivének!
Kedve- s kebelében
Múlatoz,
S bággyadoz,
Hatalmában hivének!
Nem kell annak már reménlni,
Lehet véle mert élni;
Bár irigye,
Vagyon frigye,
Ösztönt ád szerelmének.
5.
Bár nincs, látod s tudod
Mód benne,
Hogy lenne
Contentumom szivemben;
Végre mégis hozzád
Borúlok,
S ájúlok,
Bizony hiv reménségben,
Tiszta és szüz tiszteletedben,
Csak igy végy bé kedvedben,
Szegényt szánjad,
És sajnáljad,
Ha nem látod életben.
Bár nincs, látod s tudod
Mód benne,
Hogy lenne
Contentumom szivemben;
Végre mégis hozzád
Borúlok,
S ájúlok,
Bizony hiv reménségben,
Tiszta és szüz tiszteletedben,
Csak igy végy bé kedvedben,
Szegényt szánjad,
És sajnáljad,
Ha nem látod életben.
