Babits Mihály: BÚCSÚ A NYÁRILAKTÓL
BÚCSÚ A NYÁRILAKTÓL
Búcsúznunk kell újra, kicsi ház,
s egyre nehezebb a búcsuzás.
Hányszor látlak, ki tudhatja, még?
Hány nyarat fog adni még az ég?
s egyre nehezebb a búcsuzás.
Hányszor látlak, ki tudhatja, még?
Hány nyarat fog adni még az ég?
Az idei zord volt és fukar.
Kárpótolni talán most akar.
De pávázhat a nap tolla már:
kései nyár, nem igazi nyár.
Kárpótolni talán most akar.
De pávázhat a nap tolla már:
kései nyár, nem igazi nyár.
Óh e párás, pávás lomhaság!
Félszegen nyujtózik a faág
s olyan tarkák, merevek a fák,
ahogy pingálná egy kisdiák.
Félszegen nyujtózik a faág
s olyan tarkák, merevek a fák,
ahogy pingálná egy kisdiák.
Mint a dróton csüggő művirág,
lanyhán ling-lóg szárán a virág,
s néma s fényes az egész világ,
mint üveg alatt egy mű-világ.
lanyhán ling-lóg szárán a virág,
s néma s fényes az egész világ,
mint üveg alatt egy mű-világ.
Mint egy akvárium fenekén,
idegen nagy csendben járok én.
Körülöttem sok halk szörnyeteg,
jövőm félelmei, lengenek.
idegen nagy csendben járok én.
Körülöttem sok halk szörnyeteg,
jövőm félelmei, lengenek.
Isten veled, kicsi hegyi ház!
Nem soká tart már a ragyogás.
Szétroppan a kék üveg, az ég,
beszakad a zápor és a szél.
Nem soká tart már a ragyogás.
Szétroppan a kék üveg, az ég,
beszakad a zápor és a szél.
S én futok, mint aki menekül,
mint ki nem bírja ki egyedül,
mint vihar jöttén a kósza juh
nyájat keres és karámba bú.
mint ki nem bírja ki egyedül,
mint vihar jöttén a kósza juh
nyájat keres és karámba bú.
Én tudom, hogy ez a béna csend,
ez a vak fény gonoszat jelent.
Jön az ősz és életem is ősz:
Óh jaj, mit hoz őszömnek az ősz?
ez a vak fény gonoszat jelent.
Jön az ősz és életem is ősz:
Óh jaj, mit hoz őszömnek az ősz?
Ha egyszer a förgeteg beront,
mit ér, hogy ily tarka-szép a lomb?
Ami legszebb és legpirosabb,
az fog hullni leghamarosabb.
Remegnek a gyenge levelek,
mint siralomházban a fejek.
Az egész táj szép siralomház.
Isten veled, kicsi nyári ház!
mit ér, hogy ily tarka-szép a lomb?
Ami legszebb és legpirosabb,
az fog hullni leghamarosabb.
Remegnek a gyenge levelek,
mint siralomházban a fejek.
Az egész táj szép siralomház.
Isten veled, kicsi nyári ház!
Engem a város karáma vár.
Te itt maradsz, őszi tarka táj,
eldobott rajz, míg majd a vihar
letöröl nedves spongyáival.
Te itt maradsz, őszi tarka táj,
eldobott rajz, míg majd a vihar
letöröl nedves spongyáival.
