Babits Mihály: HOLT PRÓFÉTA A HEGYEN
de én mordan ülök benne, mint Jerémiás.
mintha mind olyanról szólna, aki rég nem él.
s ami hír fülembe ér, mind csak történelem.
dombon ül s fejet csóvál a mord Jerémiás.
míg itt voltak, kínzóbb volt hogy egyedül vagyok.
Engem nem visznek magukkal, föl nem oldanak.
akként élek mint akik már Változatlanok.
mint egy holt próféta, kit már senki úgyse hall.
barbár törzsük künn hagyott a nyájas dombtetőn.
Be jó hogy csőrük csapása egy cseppet se fáj!