Fazekas Mihály: A megelégedés
A megelégedés
Jövel, magad légy óh megelégedés!
Mértékzsinórom, sőt vezetőm, mikor
Mértékzsinórom, sőt vezetőm, mikor
| A nagyvilág tövisses útján |
| És szövevénnyei közt nyomozlak. - |
Bé voltam a szent hellyekig, és egész
A borzadásig telve-telék kegyes
A borzadásig telve-telék kegyes
| Áhítozással s tisztelettel, |
| A szeretet kimeríthetetlen |
Nagy kútfejének színe előtt: kinek
Mindenttudó bölcs lelke belát egész
Mindenttudó bölcs lelke belát egész
| A titkokat fedő vesékig. |
| Boldogok, akik ezen nagy Úrnak |
Szolgái, mondék: megvetik a világ
Csalóka fénnyét és megelégszenek,
Csalóka fénnyét és megelégszenek,
| Hahogy szelid erkölcsök által |
| Jóra vezérlhetik a veszendőt. - |
Meghökkenék és hátraesém, mivel
A tisztelendő égi libériák
A tisztelendő égi libériák
| Alatt sok ördögök cselédit |
| Kelle valóba előtalálnom. |
Hol vagy! kiálték, óh, megelégedés!
Hisz a ravaszság, a dühös üldözés,
Hisz a ravaszság, a dühös üldözés,
| A nagyravágyás és irígység |
| Nem lakozik veled egy tanyába. |
Rezgő inakkal lépegeték odébb. -
Atyám, ne kísérts, sőt szabadíts meg a
Atyám, ne kísérts, sőt szabadíts meg a
| Gonosz kezektől. A te fényes |
| Képviselődhö' megyek keresni |
A lelki békét. - Hát ti kemény falak!
Feszes vitézek! fegyverek! és arany
Feszes vitézek! fegyverek! és arany
| Jármú cselédek! tán tirátok |
| Bízta csudállatos őrizését. |
Uram, bocsáss meg, kötve hiszek, gyanús
Amott az együgy; itt ez az úri fény. -
Amott az együgy; itt ez az úri fény. -
| Sok a porig nyomattatott nép, |
| Nem lehet addig az ő királlyok |
Boldog. - Fogadd fel, kedves Atyánk! ügyét
Az elgalázolt jó fiaidnak, és
Az elgalázolt jó fiaidnak, és
| Mutass palánkot a kevélynek |
| S tiltsd meg az emberi vérszopókot: |
Majd akkor aztán a megelégedést
Rajtad tanuljuk, mert ki-ki űzheti
Rajtad tanuljuk, mert ki-ki űzheti
| Közjóra célzó hivatalját |
| Akkor egész az elégedésig. |
Addig bocsáss meg, jó megelégedés,
Hogy nem kereslek. Mert ki találja ki,
Hogy nem kereslek. Mert ki találja ki,
| Mely'k láncokon vagy mely'k üregbe |
| Mézeled a letapodt igaznak |
Mérgelt falatját. - Boldog az, aki a
Másolhatatlan sors dühödése közt
Másolhatatlan sors dühödése közt
| Tisztán verő szivét tapintván |
| Símogató kezed ott találja. |
