Juhász Gyula: Sonnet consolant
Sonnet consolant
Ha suhog is már selyme a nagy estnek,
Ne haljon ki a dal az ereszalján:
Röppenjenek föl a szilaj, a harsány
Rapszódiák helyett ma halk szonettek.
Ne haljon ki a dal az ereszalján:
Röppenjenek föl a szilaj, a harsány
Rapszódiák helyett ma halk szonettek.
Hideg szonettek, hófehér szonettek,
Mind halkszavú, mind tépett szárnyú, halvány,
De vígasz annak - álmok alkonyatján -
Aki szeretett s akit nem szerettek.
Mind halkszavú, mind tépett szárnyú, halvány,
De vígasz annak - álmok alkonyatján -
Aki szeretett s akit nem szerettek.
S megindul árván, esti áve-szóra,
A hervadt vágyak halk processziója,
Új, ismeretlen szentséget keresve, -
A hervadt vágyak halk processziója,
Új, ismeretlen szentséget keresve, -
A barna lombok őszi ködben áznak,
Mint tömjén száll a nehéz hervadás-szag
S halk szonett-kórus cseng belé az estbe.
Mint tömjén száll a nehéz hervadás-szag
S halk szonett-kórus cseng belé az estbe.
