Juhász Gyula: És mégis...
És mégis...
Dalom halkulva szólt és ringatón,
De mélyén titkosan
Ott zsongott mégis a forradalom.
De mélyén titkosan
Ott zsongott mégis a forradalom.
Zászlóm fehér volt, szűz, szelíd selyem,
De rajta pirosan
Világolt vérem és rejtelmesen.
De rajta pirosan
Világolt vérem és rejtelmesen.
Szememből ősi tűz ragyog ma is
S bár könny öntözte meg,
Ragyogni fog mély éjszakába is.
S bár könny öntözte meg,
Ragyogni fog mély éjszakába is.
És én tudom, hogy árva temetőn,
Fáradt szívem felett
Lidérc libeg majd, hajnalt keresőn.
Fáradt szívem felett
Lidérc libeg majd, hajnalt keresőn.
