Kaffka Margit: REGÉNY
REGÉNY
Kilenc kis táviró-kisasszony
Oly aggódalmas reggel óta;
Lesik a jelzést: "Semmi, semmi!"
"Ah, jönne bár! Fordulna jóra!"
És illan a perc, száll az óra.
Oly aggódalmas reggel óta;
Lesik a jelzést: "Semmi, semmi!"
"Ah, jönne bár! Fordulna jóra!"
És illan a perc, száll az óra.
Egy tiszti szolga hozta reggel,
"Válalasz fizetve..." - a szöveg:
"Ha nem jő hír, hogy megbocsátott
Ma délig; - jól van! Nem szeret!
Egy kis golyó... Adieu! Megyek!"
"Válalasz fizetve..." - a szöveg:
"Ha nem jő hír, hogy megbocsátott
Ma délig; - jól van! Nem szeret!
Egy kis golyó... Adieu! Megyek!"
Ah, - tízre jár! (A hadnagy úr most
Gyujt káromkodva egy szivarra,
Biztatja bőszen a szakaszt, hogy:
"Át! Jobbra nézz - és indulj balra!")
"- Tíz óra, hajh!" - "Ma délre halva!"
Gyujt káromkodva egy szivarra,
Biztatja bőszen a szakaszt, hogy:
"Át! Jobbra nézz - és indulj balra!")
"- Tíz óra, hajh!" - "Ma délre halva!"
"Beszterce!" - "Semmi! Gabnaárak!"
"Ez az! - Ujsághírek csupán!"
Az arcuk ég, a szemek könnybe,
Úgy les szorongva mind a hány,
- Kilenc kis szorgos, szürke lány.
"Ez az! - Ujsághírek csupán!"
Az arcuk ég, a szemek könnybe,
Úgy les szorongva mind a hány,
- Kilenc kis szorgos, szürke lány.
"- Tíz óra!" (Valaki e percben
Hölgyére gondol - mosolyog.)
- "Oh, végre!" És megcsuklón, félve,
Mint síró asszony remegése,
Zörren a gép, - s kopog, kopog:
- "Nem haragszom! Rád gondolok!"
Hölgyére gondol - mosolyog.)
- "Oh, végre!" És megcsuklón, félve,
Mint síró asszony remegése,
Zörren a gép, - s kopog, kopog:
- "Nem haragszom! Rád gondolok!"
A fülledt terem egy sóhajtás,
A zörgő munkazaj pihen...
- S villanó, - fátylas szárnyon szállva
Átcsillan a regény varázsa, -
Rejtett, szerelmes, idegen -
Kilenc szegény, jó kis szíven.
A zörgő munkazaj pihen...
- S villanó, - fátylas szárnyon szállva
Átcsillan a regény varázsa, -
Rejtett, szerelmes, idegen -
Kilenc szegény, jó kis szíven.
1908
