Kosztolányi Dezső: VÁLÁS
Most is tudom: egy szörnyű, bús, megoldott
valami, mely a régi és a hálás
multat mutatja s széttépi a csokrot.
azt, mi maraszt és híva is meneszt,
minthogyha minden asszony állna ottan,
s kicsiny, fehér, nem látni mást, csak ezt:
és int tovább - a messze és a döbbent
távol ködét - tán a szilvafalombról
egy gyors kakukfi, amely tovaröppent.