Kosztolányi Dezső: CSONKA SZONETT SZÍVEMRŐL
Agyam hideg, akár a jéghegy,
a szájamon fáradt, sötét jegy.
Hosszú út multán ez a zsold.
öreg barát, de tűzzel éledj
és vess a csontvázamra még egy
vizsgáló, orvosi mosolyt.
mezítlen állok s nézem itt
az életem roncs kincseit
gyógyíthatatlan szívemet,
mely még a régi, szent beteg.