Petrőczi Kata Szidónia: II. (XXXVIII.)
megváltó Krisztusom ki az halál kapujából ki
hoztál segétségem Jésus én reménségem.
kinyújtván kezeidet, eljöttél segétségemre
meghallván könyörgésem Jésus én reménségem.
s azokat megenyhítéd, midőn mindnyájan elhattak
te adtál én mellettem Jésus én reménségem
te hozzád kiáltottam, kegyes füleidbe hatott én
hibás könyörgésem Jésus én reménségem.
fáldalmimat, midőn azoknak soksága szintén le-
nyoma engem Jésus én reménségem.
todbul megáldál tömlődbe szedvén könyvemet meg-
vígasztalál engem Jésus én reménségem
gyelmes jóvoltodat, ki óránkint velem közlesz
szeretvén táplálsz engem Jésus én reménségem.
jó voltodat én kinczem sőt mindenkor diczirhessem
én hálaadó lelkem Jesus én reménségem.
tenéked éljek virágozzék én szívembe hozzád való
inségem Jésus én reménségem.
holtomig s én szívem egyedűl téged ohajczon Je-
sus édes szerelmem Jesus én reménségem.
nézhesse szent színedet, áldván örökké ne-
vedet jővel én segétségem Jesus én reménségem.