Reviczky Gyula: Bünhődés
Szines kéjhabra gond, sötét, nehéz.
Mámor ködére tiszta öntudat,
Amelynek kése szívünkben kutat.
Mi köznapénál több gyönyört adott.
Emésztő életvágy szorult belém,
Szivemet lángján összeperzselém.
Nem volt elég, amig telt, semmisem,
Mohón élveztem, kábultan, vakon,
Akármivel kinált az alkalom.
Keserves most a visszafizetés!
Amig egyszer majd kénytelen leszek
Igy szólni: Nincs több; nem fizethetek.