Szenci Molnár Albert: CXIII. ZSOLTÁR
CXIII. ZSOLTÁR
C. M.
Dicséreti az Istennek fölséges voltának
és hagy az szegényeket fölemeli.
Dicséreti az Istennek fölséges voltának
és hagy az szegényeket fölemeli.
1
Az Urat ti, ő szolgái,
Dicsérjétek, mert érdemli,
Áldjátok szent nevét mindnyájan,
Dicsértessék szent fölsége
Most és örökkön örökké,
Ő szent neve áldassék tisztán.
Az Urat ti, ő szolgái,
Dicsérjétek, mert érdemli,
Áldjátok szent nevét mindnyájan,
Dicsértessék szent fölsége
Most és örökkön örökké,
Ő szent neve áldassék tisztán.
2
Napkelettűl enyészetig,
Áldassék neve mindvégig,
Mert az Úr az magas mennyekben
Regnál minden pogányokon,
Nagy dicső hatalma vagyon,
Melly föllyül hat az szép egeken.
Napkelettűl enyészetig,
Áldassék neve mindvégig,
Mert az Úr az magas mennyekben
Regnál minden pogányokon,
Nagy dicső hatalma vagyon,
Melly föllyül hat az szép egeken.
3
De ki volna hasonlatos
Ez mi hatalmas Urunkhoz?
Kinél fölségesb sohol nincsen;
Azki méllyen el-alánéz
Mindenre, valami hol lesz
Itt ez földön és fönn az égben.
De ki volna hasonlatos
Ez mi hatalmas Urunkhoz?
Kinél fölségesb sohol nincsen;
Azki méllyen el-alánéz
Mindenre, valami hol lesz
Itt ez földön és fönn az égben.
4
Az szegént porból fölveszi
És az sárból fölemeli,
Állapatját fölmagasztalván,
Fölülteti végezetre
Az nagy fejedelmek közé,
Az ő népe közt hazájában.
Az szegént porból fölveszi
És az sárból fölemeli,
Állapatját fölmagasztalván,
Fölülteti végezetre
Az nagy fejedelmek közé,
Az ő népe közt hazájában.
5
Az asszony szomorúságát
Ő magtalansága miát,
Bódog vigasságra fordítja,
Gyermekek anyjává teszi,
És szép fiakkal szereti,
Házát gyümölccsel szaporítja.
Az asszony szomorúságát
Ő magtalansága miát,
Bódog vigasságra fordítja,
Gyermekek anyjává teszi,
És szép fiakkal szereti,
Házát gyümölccsel szaporítja.
