Vajda János: Két románc
Száll a holdfény ős romokra,
Egymást boldogítja ottan
Sundabunda és Sarolta.
- Esküszöm - három hó mulva - !"
Liliomszelíd Saroltát
Hitegette Sundabunda.
Hordoz álnok sziklaszívet,
Úgy ott hagyja jó Saroltát,
- Hogy sohase látja többet.
Liliomszelíd Sarolta
- Hogy megmentse becsületét -
Megőrült a kolostorba.
Nem hiába ír Peregrin -
Szellemének ideálja.
Rándevút ad néki Hermin.
Eske hűséget Peregrin -
Telik a hold - vörösödik,
És - már megcsalatva Hermin.
Szép novellát ad Peregrin,
- Vége a romantikának! -
Nem érti magára Hermin.
Hallani se kolostorrul -
És oly józanul beszél, hogy
Jó Peregrin - megbolondul!