Verseghy Ferenc: 19. Amor és a' Halál.
egy hajlék alá fekszenek kiki nyilaival,
le-rakják ives tegzjeket, |
álomnak adják szemjeket, |
el-beszélvén prédájokat, |
szám nélkül volt zsákmányokat, |
nyugtattyák testeket. |
fel-ijjed a' két szarándok, 's tegzéhöz kapkodik.
Nem tudnak szólni féltekben, |
pihegnek a' setétben |
Amor Halálnak tegzét, |
Halál viszszontag Amorét |
fel-füzi ölében. |
hajnalkor idegen nyilakkal erőssen nyilaznak,
Halál az öregekre, |
Amor tzéloz szépekre. |
Azóta halnak az iffiak |
's vetemednek az aggottak |
a' tsúf szerelemre. |