Verseghy Ferenc: 191. Ének páduai Szent Antalról.
191. Ének páduai Szent Antalról.
Ha kívántok nagy csudákot,
Ha szenvedtek nyavalyákot,
Bélpoklosság, a' szükségek,
a' tévelygés, az inségek,
's az ördögnek bús ártalmi
kit Antalnak szent oltalmi
Intésére a' tengernek
a' kárvallott jó embernek
a' bilincsek szét szakadnak
a' csapások eltikkadnak
Tapasztallya Páduának
érzi a' föld glóbissának
- Örök dücső az Atyának
örök dücső szent Fiának
Örök dücső a' Léleknek
Vegye bérit a' mennyeknek
| Szent Antalhoz mennyetek. |
| gyámolt tőle kérjetek. |
| a' halálnak íjjai, |
| az életnek gondgyai |
| attúl messze szállanak, |
| pajzsok alatt tartanak. |
| csillapodnak habjai, |
| vissza térnek javai; |
| a' veszélyek sinlenek, |
| az áldások csengenek. |
| népe sok jóvoltait; |
| minden része karjait. |
| a' mennybéli trónusonn, |
| most és minden korokonn. |
| ki lelkünköt szenteli. |
| ki szent Antalt tiszteli! |
(1822.)
