Virág Benedek: LXII PÓK ÉS KÖSZVÉNY
LXII
PÓK ÉS KÖSZVÉNY
PÓK ÉS KÖSZVÉNY
Történt, hogy a pók és köszvény öszvejöttenek;
Beszélgetések inkább bús, mint víg vala.
Én, mond a pók, nagy úri palotából jövök:
Akarék, azonban, mert igen tágas vala,
Több hálót szőni; de mihent kezdék, a cseléd
Munkámra támadt; azt rontá, magamat vere,
Kergete.
Alacsony házakhoz jártam, és szegényeket
Akartam ágyba vetni, gondolván, hogy ők,
Mivel sokan vannak, kitartnak engemet
Igen sokáig: nem mehettem semmire;
Mert keveset esznek, s ha talán néha töltnek is
Többecskét a garatra, vagy megterhelik
A gyomrot, ottan rajtok a dolog segít.
Tegyünk, barátom, más próbát. Te pók, szegény
Embernél végy szállást; én egy friss asztalú
S dologtalan urhoz szállok.
S íme! mindenki
Contentuma szerént választott. A pók egész
Házban sző; a köszvény gyenge s meleg vánkosok
S párnák közt nagyságos gazdájával hever.
Beszélgetések inkább bús, mint víg vala.
Én, mond a pók, nagy úri palotából jövök:
Akarék, azonban, mert igen tágas vala,
Több hálót szőni; de mihent kezdék, a cseléd
Munkámra támadt; azt rontá, magamat vere,
Kergete.
| Én pedig, (a köszvény így panaszkodék): |
Akartam ágyba vetni, gondolván, hogy ők,
Mivel sokan vannak, kitartnak engemet
Igen sokáig: nem mehettem semmire;
Mert keveset esznek, s ha talán néha töltnek is
Többecskét a garatra, vagy megterhelik
A gyomrot, ottan rajtok a dolog segít.
Tegyünk, barátom, más próbát. Te pók, szegény
Embernél végy szállást; én egy friss asztalú
S dologtalan urhoz szállok.
S íme! mindenki
Contentuma szerént választott. A pók egész
Házban sző; a köszvény gyenge s meleg vánkosok
S párnák közt nagyságos gazdájával hever.
