Virág Benedek: LÁMIA
Szárnyakra kelvén, mennyetek a zajos
Szelek borongó lakhelyébe,
A Balaton habozó tavába.
Frígyet köték, a csendes öröm, s szelíd
Vígság barátságában élek;
Ez menedékhelyem a Világban.
A tiszta forrás csergedezésiben
Találod, és a gyenge harmat
Csöppeiben kezedet förösztöd!
Szedj, s Lámiámnak köss koszorút: Te zengd
Osztán helyettem; mert kicsinded
Lantomat érdemi meghaladják.