Vörösmarty Mihály: A vándor madarak
A vándor madarak
Nézd a madarak seregét:
Idegen országba
Sohajtva költöznek
Gauthiodnak partiról.
A széllel egyítik
Panaszló hangjokat;
"Hol telepedjünk?
Hova visz parancsod?"
Igy kiált a tollas sereg Istenhez.
Idegen országba
Sohajtva költöznek
Gauthiodnak partiról.
A széllel egyítik
Panaszló hangjokat;
"Hol telepedjünk?
Hova visz parancsod?"
Igy kiált a tollas sereg Istenhez.
Háborodva hagyjuk el
A scandi partot.
Mi örűltünk, mi
Oly boldogok valánk ott.
Viritó zöldágokban
Rakánk fészkeket;
Balzsamos szelek
Bizton rengettenek:
Most ösmeretlen térbe megyen röptünk.
A scandi partot.
Mi örűltünk, mi
Oly boldogok valánk ott.
Viritó zöldágokban
Rakánk fészkeket;
Balzsamos szelek
Bizton rengettenek:
Most ösmeretlen térbe megyen röptünk.
Rózsás koszorúval
Arany fürtökön,
Ült a Náyrközéj
Oly kellemesen.
Nem tudánk alunni,
Oly gyönyörű volt,
Csak kényről álmodni
Mig a reggel világosan
Föl nem kelte újólag fénylő szekeréről.
Arany fürtökön,
Ült a Náyrközéj
Oly kellemesen.
Nem tudánk alunni,
Oly gyönyörű volt,
Csak kényről álmodni
Mig a reggel világosan
Föl nem kelte újólag fénylő szekeréről.
Szépen ereszté le itt a fa
A halom körűl boltozatát,
Beharmatozá gyöngyökkel
A tövisrózsa bimbaját.
Most lombtalan a tölgy
S a rózsa eltűnt,
A szellők susogása
Vészre változott,
Jégvirágokkal van a tavasz-mező fehéren ékítve.
A halom körűl boltozatát,
Beharmatozá gyöngyökkel
A tövisrózsa bimbaját.
Most lombtalan a tölgy
S a rózsa eltűnt,
A szellők susogása
Vészre változott,
Jégvirágokkal van a tavasz-mező fehéren ékítve.
Mit késünk tovább
Éjszakon, melynek sarka
Naponként szükűl,
S homályodik napja?
Mi haszna minden panasz?
Sírt hagyunk el;
Röpülni a távolba
Isten szárnyat adott nekünk.
Légy hát üdvöz általunk, te háborgó tenger!
Éjszakon, melynek sarka
Naponként szükűl,
S homályodik napja?
Mi haszna minden panasz?
Sírt hagyunk el;
Röpülni a távolba
Isten szárnyat adott nekünk.
Légy hát üdvöz általunk, te háborgó tenger!
Igy zengnek a madarak
Sebes mentökben.
Nem sok időre
Szebb világot érnek,
Hol borág rezeg
A sziltetőn,
S patakok hajlítják
Myrthusok alatt futásokat,
S a ligetek zengenek élemény s reménytől.
Sebes mentökben.
Nem sok időre
Szebb világot érnek,
Hol borág rezeg
A sziltetőn,
S patakok hajlítják
Myrthusok alatt futásokat,
S a ligetek zengenek élemény s reménytől.
Ha fájdalomra változik
Földi javad,
Ne sírj, ó lélek!
Mosolyog tengeren túl
A madárnak part
S a síron túl is
Van még egy ország
Aranyozottan az örök hajnal tüzétől.
1828 novembere előtt
Földi javad,
Ne sírj, ó lélek!
Mosolyog tengeren túl
A madárnak part
S a síron túl is
Van még egy ország
Aranyozottan az örök hajnal tüzétől.
1828 novembere előtt
