Vörösmarty Mihály: K. URAM ATYÁM NEVE NAPJÁRA
K. URAM ATYÁM NEVE NAPJÁRA
Izzadó nyárnak kiderűlt szép napjai mulván,
Majd szomorú, majd víg a napok folyamatja s unalmas
Ah! de mit is mondok, búra s unalomra mi gondom,
Mert ime tisztesség s szeretetnek lángja felindít
Hogy kifejezze tehát érzéseit szívem, ezennel
| Felváltják azokat a vizes őszi hetek. |
| Órákat hoz elől s tárgyat azokra belől. |
| Amikor érzékeny szívnek örűlni lehet. |
| S névnapi tiszteletet, hogy tegyek, arra segít. |
| Belső rejtekiből ily szavakat hoz elől: |
| * |
Élte kiterjedjen boldog és hosszu időkre,
Éljen kedves Atyám, s minden rossz messze kerűlje
És igy egésséggel kívánom áldja meg a menny
Vígság és örömök legyenek követői ezeknek
Végre ha ekképpen eltelvén élete, elvál
Boldog örökre legyen s amidőn majd öszvejövendnek
| Hogy örömére legyünk magzati, jó szivinek. |
| Érdemmel teljes s gondviselő kebelét, |
| Föld kerekségének Istene és Nagy Ura; |
| Melyek a Boldogság eszközi és mivei. |
| Lelke a testétűl, boldog örökre legyen: |
| Mindenek, örvendjen s boldog örökre legyen. |
Nyék, 1816 (szept. 28.)
