Vörösmarty Mihály: T. CZINKE ÚRNAK
T. CZINKE ÚRNAK
Egy boldog észnek messzeható tüze
Villám sugárral fejti ki a homály
Villám sugárral fejti ki a homály
| Irígy öléből rég nem ismért |
| Kincseit a henye századoknak. |
Természetünknek titkaiból sokan
Tisztább világot hoznak az ég alá;
Tisztább világot hoznak az ég alá;
| Ez számmal, és csekély jelekkel |
| Fölhat az égi utak nyomába, |
S tovább halad még, mint ki egész korát
Éltének a föld utjain éli el;
Éltének a föld utjain éli el;
| Amaz vasával dúlva száguld |
| Várasokon, hegyeken, mezőkön: |
Bátor szivének hódol az alvilág,
Kitér dühének minden: erőtelen
Kitér dühének minden: erőtelen
| Hatalma egy félénk Királynak |
| Nem szegi meg szabados menését. |
Rettegve jár, kel kincsein a fukar,
És már csak éltét félti, ha látja őt.
És már csak éltét félti, ha látja őt.
| O nagyra termett lélek ez! - sőt |
| Még az is, aki hadát dicséri, |
S eltelve gőgös képzetivel zajos
Lelkének árját versiben önti ki,
Lelkének árját versiben önti ki,
| Rest földe gőzén túl az ormok |
| Napratörő sasaként kerengvén. |
De mit tesz ez mind? Gyakran igen komor
A bölcs, s kietlen minden egyéb nagy ész,
A bölcs, s kietlen minden egyéb nagy ész,
| Ha csak fölöttünk jár s szivünkhöz |
| Nem rokon árjaival csapong el. |
A had vezérét hírdeti kürtjein
Inségre jutván sok nyomorúlt csoport,
Inségre jutván sok nyomorúlt csoport,
| És gyakran, haj! csak így terűl el, |
| Nagy neve a szomorú nyomokban! |
Ember! tebenned még nemesebbek is
Találtatók: a szív födi őket: az
Találtatók: a szív födi őket: az
| Őszinte, jó szív, mely nagyobb kincs |
| Hogysem elég jelesen nevezni |
Képes lehetnék. Ámde ne csapj tovább
Áldozni készűlt érzetem: itt leled
Áldozni készűlt érzetem: itt leled
| Kedvelt Tanítód jó szivében |
| Tárgyaidat: nosza szótlan áldozz! |
Pest, 1820
