Havasi fenyő.
Havasi fenyő.
Pinus Cembra L. – (Czembra-fenyő, czirbolyafenyő, dió-, gyeplős magvú, tátra-, tojásbarkájú fenyő. – Term. r.: Fenyőfélék. Abietinaceae.) – Fa. 25–35 m. A fiatal ágak kérge rozsdasárgán molyhos. Tűi ötösével állanak a törpe ágacskákon, hajlékonyak, majdnem háromélűek, sötétzöldek. Toboza kocsánytalan, tojásalakú, 5–8 cm. h. és 3–4 cm. sz.; csúcsán tompán lekerekített; tobozpikkelyei hegye alig vastagodott. Terem Árva vármegyétől a szepesbélai havasokig, a radnai havasokon, végre a Retyezát hegycsoporton és onnan keletre a déli határhegylánczon, de nem nagy számban. Pusztulófélben levő fánk. 6.
Szép fa, mely két ezer m. tengerfölötti magasságban még szépen díszlik és ez övben hazánk egyedüli törzszsel biró fája. Magja jóízű, ehető; a pásztornép magja kedveért is ledöntötte a fát. Illatos, szivós és vöröses fája faragásra és hegedűkészítésre becses.
Havasi fenyő.
