A visegrádi kongresszus
A visegrádi kongresszus
Károly Róbert külpolitikájának fő célja a déli melléktartományok visszaszerzése volt. Visszaállította a macsói bánságot, s 1319-re Nándorfehérvár és Galambóc várai is magyar fennhatóság alá kerültek. Nem sikerült viszont Horvátország és Dalmácia visszafoglalása, s kudarcot vallott Havasalföldön is, ahol 1330 novemberében majdnem maga a király is életét vesztette.
Sikeresebbnek tekinthetjük a magyar-cseh-lengyel viszonyt. 1335-ben János cseh király (1310-1346) és III. Kázmér lengyel király (1333-1370) Visegrádon Károly Róbert vendégeként elhatározták, hogy ha "...országukat valami ellenség támadná meg, a többiek kötelesek a segítségére sietni". Született még egy cseh-magyar megegyezés is, amelynek értelmében Bécs árumegállító jogát megkerülve, egy új kereskedelmi útvonalat hoztak létre Németország felé.
Károly Róbert 1342. július 16-án halt meg királyi székhelyén, Visegrádon. Személyében a magyar történelem egyik legtehetségesebb uralkodóját vesztette el az ország.
