Az ország újjáépítése
Az ország újjáépítése
A tatárjárás fordulópontot jelentett az ország életében. IV. Béla szívós munkával építtette újjá az országot. Telepesek népesítették be az addig lakatlan területeket, a király várépítési programjának következtében egyre több erődítmény emelkedett Magyarországon, a hadseregreform eredményeként az ország katonasága ütőképes hadsereggé szerveződött. Tudatos szervezőmunkájának köszönhetően számos település kapott kiváltságot, megteremtve ezzel Magyarországon a városi fejlődés lehetőségét. IV. Bélát méltán nevezhetjük második honalapítónak.
IV. Béla király
Még II. András volt a király (1205-1235), amikor fia, Béla királyfi, négy domonkos rendi szerzetest küldött Keletre, a magyarok őshazájának, a "Magna Hungariának" keresésére. Az akció egyenes következménye volt Béla tervének, aki Erdély hercegeként a magyar állam és saját hatalmának a megerősítését látta a pogány kunok térítésében. Talán ekkor merült fel a keleti magyarok keresésének gondolata. 1232-ben csak Ottó, domonkos szerzetesnek sikerült egy olyan országba eljutni, ahol talált néhány magyar nyelvet beszélő embert, akik elmondták, merre is van hazájuk. 1235-ben Julianus barát már több sikerrel járt. Társaival szárazföldön Bizáncig ment, majd hajóval a Fekete-tenger északnyugati részénél ért partot. Hosszú sivatagi menetelés után Julianus rátalált a magyarokra.
Vészes hírek Keletről
A tatárjárás
Az ország újjáépítése
Társadalmi változások
A Babenberg örökség
Az idős király
