Az első gőzhajók
Az első gőzhajók
1817 májusában Bécsben nagy nyilvánosság előtt mutatták be a Ferenc császár feleségéről elnevezett első dunai gőzhajót, a Carolinát, a pécsi születésű Bernhard Antal vezérelt lapátú hajókerékkel működő új konstrukcióját. Októberben a hajó hatósági vizsgálatára is sor került, s 1818. szeptember 2-án indult el a gőzös Bécsből, s 5-én érkezett Pestre. Néhány napra rá egy Saint Leon nevű úr gőzhajója kötött ki itt, s mindketten 15 évnyi időtartamra kizárólagos jogot nyertek a dunai gőzhajózás megszervezésére, s a menetrendszerű járatok beindítására. 1820 márciusától néhány hónapon keresztül Bernhard a Dunán egy személy- és teherátkelő uszályt működtetett, majd a következő év júliusában ötévnyi időtartamra szabadalmat kapott második gőzhajója megépítésére, s egy részvénytársaságot is létrehozott. Végül is Bernhard nem tudta megoldani e nagy feladatot, s nem tudta megszervezni a dunai hajózást.
A nagy változást 1829 tavasza hozta meg, amikor is bécsi bankárok létrehozták a Cs. Kir. Szabadalmazott Első Dunai Gőzhajózási Társaságot, amely társaság 1830-ban 15 évre nyer szabadalmat arra, hogy a maga építette gőzhajóival végre megszervezze a dunai szállítást. 1830 szeptemberére készült el első, még fatestű gőzhajójuk, a Franz I., amelyet egy 60 lóerős gőzgép hajtott, s amely Bécsből Pestre 14 óra 15 perc alatt tette meg az utat, visszafelé pedig 48 óra 20 perc alatt. A hajó ekkor menetrendszerűen a Győr-Vác-Pest útvonalon közlekedett.
