Útban az enciklopédia felé
Útban az enciklopédia felé
Sopron botanikusai, mint például Gensel János Ádám vagy Loew Károly Frigyes már a Bél Mátyás által 1735-ben elindított országleíró munka pártolói voltak, akárcsak Deccard Kristóf János, aki szintén Nyugat-Magyarország flóráját kutatta, s jutott el gyűjtésében 1100 növényfajig. Részben az imént említett botanikusok segítségével állította össze Bél Mátyás híres kézikönyvei nyugat-magyarországi fejezeteit. E szakemberek már morfológusok és fenológusok is voltak, s már megbarátkoztak a Linné-féle rendszertannal is. Linné híres rendszertana már életében, 1735-1768 között 12 kiadást ért meg, s nem csoda, ha az nagy hatással volt a magyarországi tudományra is.
Marsigli-típusú utazó volt a soproniak 1720-as évekbeli vendége, a német Brückmann, aki flóra-megfigyeléseit könyvben is közreadta. Szintén Sopronhoz kötődik az a Drezdában 1728-ban kiadott kötet, amelynek szerzője egy soproni születésű természettudós, Krámer János György volt, s akinek ez a munkája a világ első növényhatározója. Ma a botanikában a Krameria nemzetség az ő emlékét idézi.
A honi református iskolák tanárai közül többen korábban Németalföldön tanultak, köztük Mátyus István is, aki Erdély elismert tudósa lett, s az egészséges életre nevelő kötetei Európában szinte úttörő jelentőségűek. Vele egy időben az orvos Pataki Sámuel foglalkozott még behatóan botanikai kérdésekkel.
