A pozsonyi egyetem
A pozsonyi egyetem
A negyedik középkori magyar egyetem Mátyás uralkodása idején jött létre Pozsonyban. Mátyás 1465 tavaszán kérte II. Pál pápát, hogy adjon alapító bullát a Magyarországon létesítendő új egyetem számára, s a tervek szerint ahhoz mintául a bolognai univerzitást vennék alapul. Az egyetem meg is kapta az alapítólevelet, melynek kelte: 1465. május 19. Ekkor még nem dőlt el, hol is legyen az egyetem székhelye, de a király 1466 őszén pozsonyi házát felajánlotta az egyetem céljaira, Vitéz János is átadta egyik házát az egyetemnek, a pozsonyi káptalan pedig telket ajándékozott a leendő univerzitásnak. Az így létrejött egyetem alapítását Esztergomban hirdették ki 1467. jún. 5-én. Az egyetem teológiai, jogi és orvosi fakultással kezdte meg működését.
Vitéz, az egyetem kancellárja professzornak hívta meg ide a jog tudorát, Hannes Gattust, az orvostudományét, Péter magisztert, s a csillagászat neves, lengyel tudósa, Marcin Bylica z Olkusza, majd a híres, német Johannes Regiomontanus is meghívást kapott. Az egyetemet Academia Istropolitana vagy Universitas Hystropolitana névvel illették. Az intézménynek más, meghívott professzorai is voltak, de 1471-ben, amidőn Vitéz János szembefordult Mátyás politikájával, sőt összeesküvést is szőtt ellene, több professzor – köztük Regiomontanus is – elhagyta Pozsonyt és az országot, s így az egyetem lassan hanyatlani kezdett. Talán 1490-ig állt fenn az egyetem – Bylica akkor még itt dolgozott -, de az 1467 és 1471 közötti virágkora már nem tért vissza.
