Felfedezők és vándorok
Felfedezők és vándorok
Azok a bizonyos nagynevű magyar földrajzi felfedezők a 19. században indultak, többnyire sok nehézséggel tűzdelt feltáró útjukra, gondoljunk csak Kőrösi Csoma Sándorra, az Amerikában is járt Xantus Jánosra, Jankó Jánosra, vagy arra a sarkkutató útra, amely az 1870-es évek elején szerveztetett, s ezen az osztrák-magyar közös expedíción végül is csak egyetlen magyar vett részt, a hajóorvos Kepes Gyula, de az expedíció költségeinek jó részét Zichy Ödön gróf fedezte, akinek nevét az akkor felfedezett Ferenc József-föld egyik szigete őrizte meg.
A múlt században újra divatossá vált az őshazakutatás, s e mozgalomban vett részt Kőrösi Csoma Sándor, Besse János, Reguly Antal, Vámbéry Ármin és mások. Az amerikai kontinens utazói, feltárói között említjük Xantus mellett Bölöni Farkas Sándor és Haraszthy Ágoston nevét. Belső-Ázsia vándora volt Lóczy Lajos, akiről hegységet is elneveztek, a Kaukázust Déchy Mór igyekezett megismerni, s több expedíciót is vezetett Ázsiába Zichy Jenő, míg Kelet-Afrikát Teleki Sámuel expedíciói tárták fel (Teleki-völgy és -vulkán megnevezés is olvasható Kenya térképén), ugyanúgy, mint Magyar László kutatásai Nyugat-Afrikát. A nagyvilág magyar vándorainak száma tehát igencsak tetemes, gondoljunk csak az utódok közül a jelen században Ázsiát kutató Stein Aurélra, vagy a közép-ázsiai expedídóiról híres Almásy Györgyre (nevét a Líbiai sivatag is őrzi a térképeken), s Új-Guinea búvárlójára, Bíró Lajosra, valamint a Kelet egyik legismertebb legújabbkori vándorára, Germanus Gyulára.
Természetesen egyetemeink professzorai is kivették részüket e kutatásokból. A Tiensan egyik hegycsúcsát ma Cholnoky-csúcsnak hívják, nevét Cholnoky Jenőről kapta, de kivette e kutatásból részét Prinz Gyula és mások is. Az alpinizmus úttörője volt Zsigmondy Emil. Neve ma számos Alpok-térképen megtalálható.
