Az udvar tagjai és a reneszánsz művészet
Az udvar tagjai és a reneszánsz művészet
A királyi udvar reneszánsz művészeti kultúrája, ez a humanista ihletettségű all'antica művészi teljesség, már a kortársakat is lenyűgözte. Az udvar művelt tagjai követték uralkodójuk példáját. A legjelentősebb központok egyike Vácott volt, ahol Báthori Miklós püspök rezidenciája állt, melyről már Galeotto Marzio is megemlékezett (1485). Veszprémben már az 1460-as évek végével megjelentek az új stílus nyomai, s aligha véletlen, hogy később Ladislaus Bozkovicz, a morva származású (s Itáliában tanult) nagyprépost vitte el először szülőhazájába az all'antica épületek ideáját (1492). Különösen jelentős a főpapoknak a különleges könyvekre irányuló gyűjtő szenvedélye: Kálmáncsehi Domonkos székesfehérvári prépost az 1480-as években díszes szerkönyvek egész sorát illumináltatta (díszíttette kézi festésű kezdőbetűkkel és képekkel) Budán, s Thuz Osvát zágrábi püspök, Filipecz János váradi vagy Nagylucsei Orbán egri püspökök tulajdonában is voltak a királyi miniátor-műhelyben illuminált kódexek. Az all'antica művészet pártolása ekkor még mindenütt együtt járt az új típusú műveltséggel, az ókori irodalmat s tudományt, végső soron magát az ókort életre bűvölni igyekvő itáliai humanizmussal.
A Philostratus-kódex címlapja (Boccardin il Vecchio)
M. Á.
