Gertrudis királyné szarkofágja és az uralkodói síremlékek
Gertrudis királyné szarkofágja és az uralkodói síremlékek
Az 1213-as főúri összeesküvés áldozatául esett Gertrudis királyné síremlékének apróra tört darabjait a pilisszentkereszti apátság területén tárták fel a közelmúltban. A sima fedelű szarkofág oldalait árkádok alatt ülő alakok – lehetséges, hogy bibliai királyok és próféták – sora díszítette. Az oszlopocskákat aranyfüstlemezzel vonták be, a figurák színesek voltak. A fedlapon a királyné közel életnagyságú, színesre festett szobormása feküdt. Az átszellemült testformák és a klasszikus esésű drapériarészletek azt is elárulják, hogy faragójuk az 1230 körüli francia katedrálisszobrászat Chartres-ban és Reimsben tevékenykedő, vezető mesterei közé tartozott. Magyarországi tartózkodása ugyanazokra az évekre esik, amikor megfordult itt a tudását és tapasztalatait vázlatkönyvében rögzítő Villard de Honnecourt.
A festészetben jelentkező itáliai inspirációk párhuzamaként az Anjou királyok idején a szobrászatban is észlelhetők ugyaninnen érkező hatások. A szentség hírében meghalt Margit hercegnő margitszigeti, új, fehérmárvány síremlékét a Nápolyban is működő Tino di Camaino műhelytársa készítette. Az Anjouk székesfehérvári síremlékei, amelyekből néhány vörösmárvány-töredék maradt csupán, a bazilikán belüli, külön kápolnában álltak.
Királyfej Gertrudis királyné pilisi síremlékéről (1230 körül)
