Pest-Buda újjáépítése
Pest-Buda újjáépítése
Az épületek földszintje egyszerű, sávozott díszítésű, amit kisméretű, díszítetlen ablakok sora tagol. Az emelet legfőbb motívuma a felületet átfogó pilaszter, az ablakok feletti szemöldökpárkány, s alatta a szemöldökdísz. A lakóházak egyetlen dísze rendszerint a kapuzat – igényesebb megoldás esetén a kapunyílást pilaszter vagy oszlop, ritkábban atlaszos ( = figurális támaszos) pilaszter szegélyezi, s felette közvetlenül a díszes erkélymellvéd húzódik. A források szerint a 18. század folyamán több főúri családnak is épült palotája Pesten, de eredeti formájában ma már csak a Péterffy-palota áll. Az 1756-ban, Mayerhoffer András tervei szerint épült kis, mindössze 7 tengelyes épület középrésze kissé előrelép, rizalitot alkot. Hermás kapuzata, fonatos mellvédje, s a párkányon álló, háromszögű oromzat kiemeli a rizalitot, s a homlokzatnak a kastélyokra jellemző, reprezentatív külsőt kölcsönöz.
A város legnagyobb magánépülete ebben a században a későbbi Károlyi-palota volt. 1747-ben, amikor Barkóczy egri püspök megvásárolta, már jelentős méretű és reprezentatív alkotás lehetett, hiszen nem sokkal később, pesti látogatásakor, a királynő itt szállt meg. 1759-ben mégis átépítették (valószínűleg Mayerhoffer András tervei szerint): kastélyokra emlékeztető U alakú alaprajza, egyemeletes külseje, széles, erkélyes kapuzata kiemelte a környezetéből. 1769-ben jutott a Károlyi-család tulajdonába, s egy évtized múlva újabb átépítésen esett át.
A Péterffy-palota (Százéves vendéglő), Budapest
