Éghajlatunk a múltban és ma
Éghajlatunk a múltban és ma
A "ködös Albion", a "zord észak" vagy a "napfényes Riviéra" időjárása ritkán tér el a megszokottól; a Kárpát-medencében viszont az éghajlatot többnyire a kiszámíthatatlanság, a szeszély jellemzi. Magyarország ma az enyhébb és a hűvösebb kontinentális éghajlat európai határán helyezkedik el, de a földtörténet nem is olyan régmúltjában klímánk nemegyszer jóval hidegebb vagy éppen melegebb volt.
Országunk éghajlatának legfontosabb jellemvonása – az, hogy a mérsékelt övezetbe tartozunk – mindenekelőtt a felszínre érkező napsugárzás földgömbi eloszlásából adódik. Az eltérő mértékű besugárzás a Ráktérítő és a Baktérítő között a forró, a térítő- és a sarkkörök között a mérsékelt, a sarkkörökön túl pedig a hideg övezetet hozná létre. Ezeket az ún. szoláris övezeteket azonban a földfelszín vagy éppen a tengerek bizonyos sajátosságai jelentősen módosíthatják. Ennek következtében a valódi éghajlati övezetek határai a szoláris határokhoz képest többnyire eltolódnak, sőt az övezeteken belül is az jellemző, hogy egy bizonyos földrajzi szélesség mentén olykor egészen más éghajlattal találkozhatunk. A napsugárzás szerinti éghajlat módosulása a Kárpát-medencében különösen érvényes, így azok a földrajzi tényezők, amelyeknek e módosulás köszönhető, éghajlatunk jellemzésekor az első helyen említendők. Mai éghajlatunk ugyanakkor – nem túlzás azt mondani – földtörténetünkben csupán pillanatnyi állapot. Tekintsünk vissza egy kicsit földtörténetünk régebbi időszakaira, amelyeknek hol melegebb, hol hűvösebb éghajlata a domborzat fejlődésére is rányomta bélyegét!
Az Egyenlítőtől a mérsékelt övezetig
Meleg- és hidegkorszakok az elmúlt kétmillió évben
Kontinentális éghajlatunk jellemzői
A JÉGKORSZAKOK OKAI
