Moszatok
Moszatok
A moszatok többségükben vízben élő, fotoszintetizáló növények. Ivarszervük egysejtű, védőburka nincs, s ebben az összes többi növénycsoporttól eltérőek. Igen változatosak, a legkülönbözőbb helyeken élnek: hőforrásokban, hóban, vízben, talajon, kövön, fán.
Többségük egysejtű, de azok is formagazdagok és gyakran különböző alakú telepekben tömörülnek. A legkisebbek alig 5-10 mikrométeres egysejtűek, a legnagyobbak az 50 méteresre is megnövő tengeri barna moszatok. A legegyszerűbbek a kékeszöld moszatok. Valódi sejtmagjuk, ivaros szaporodásuk nincs.
A törzsfejlődés szempontjából legfontosabb csoportjuk a zöldmoszatok. Ezeket tekintik az egész növényvilág őseinek, mivel mind a klorofill, mind pedig a tartalék tápanyag és a sejtfalösszetétel szempontjából azonosak.
Ökológiai szempontból igen fontosak. A moszatok a tengeri és az édesvízi állatvilág (egyik) fő táplálékai.
Gazdasági jelentőségük is nagy. Használják "trágyázás"-ra, állati és emberi tápláléknak, egyeseket gyógyításra.
Sokan a moszatokban látják az emberiség táplálkozási gondjainak megoldását a jövőben.
